Összes kategória

Pintér Béla: Anyaszemefénye zenedráma A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak a „Pákozdi Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

Két kamion áll az út szélén. Árut cserélnek: három fiatal nőt. Egy nagyszabású terv készül, ha sikerül, másnapra minden megváltozik. A leleplezés kulcsa a fiú, akit eddig elrejtettek a világ szeme elől. Nem hibázhatnak, ezért a raktér falai között új törvények születnek. Aki nem engedelmeskedik, nem térhet haza.

Pintér Béla és Társulata: Fácántánc

A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel..

Budapesti lakásba végrehajtó érkezik, hogy kilakoltasson egy egyedülálló asszonyt. Egy váratlan fordulat azonban megakadályozza, hogy véghezvigye, amit eltervezett. Miközben a részvétlen férfi kénytelen lesz elszámolni saját lelkiismeretével az is nyilvánvalóvá válik, hogy a lerobbant lakás sötét titkokat rejt, amellyel az újonnan beköltözők is kénytelenek szembesülni…

Senki se mer egyedül élni esendő tervek 1 felvonásban, 90 perc

William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Rendező: Bodó Viktor 16 éven felülieknek!

A különös pár – az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról... A bőrszín nem számít… Eric Toledano és Olivier Nakache filmje nyomán magyar színpadra írta: Horgas Ádám

Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.

"Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű, A Stradivari Stradivari a másik meg középszerű! És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem! Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen."

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.

Moralitás-játék Tellér Gyula 1984-ben, az Európa Kiadónál publikált fordításának felhasználásával, Szöveg: B. Sztravinszkij Zsoltárszimfóniája a háttér, az egyórás mű nem hajszolja a zenés sikert: úgy éri el nézőjét, ahogy a Halál. Csendes mosollyal.

„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása)

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.

A mű egy rendkívül érdekes történelmi korszaknak állít emléket. A dráma 1974-ben játszódik Kubában, amikor Gina Lollobrigida – felhagyva a színészettel – Havannába érkezik televíziós interjút készíteni Fidel Castroval.

Hrabal Őfelsége pincére voltam c. klasszikusának elképzelt folytatása.

A Táncórákban egy különös intellektusú, autista fiatalember szeretne táncleckéket venni az egykori Broadway-klasszis táncostól, aki egy balesetben súlyosan megsérült. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Mark St. Germain remek humorú darabja nem csupán arról szól, hogy mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma. Hanem arról is: néha nem árt érzelmekből is leckéket vennünk.

Mark St. Germain: Freud's last session című darabja Magyarországon. Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

Nem hagyományos értelemben vett irodalmi estről van szó. Vers, próza és zene egyedi párbeszéde a műsor. A művészeti ágak átjárhatósága, a művészek egyedi produkciói teszik az előadást még különlegesebbé. A zenei improvizációk a prózában, versben elhangzott gondolatokat tovább viszik, reflektálnak azokra.

Milyen sorsok és történetek vannak egy érem mögött? Kik azok, akiket eltakarnak a dobogón feszítve? Kik a gyerekeink? Ellenállhatatlanul sodródunk ezekkel a fiatalokkal a történetben.

A Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Életműve jelentős; irodalomtörténészek szerint az ezredfordulós válság- vagy krízisérzet költője, írója, drámaírója. Új darabját a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írja. Egy fiktív családi történeten, egy negyvenes férfi kései útkeresésén keresztül üzen a múlt jelennek.

Guy és Charles találkozása a vonaton véletlenszerű és rövid. Közös útjuk mégis kíméletlenül hosszú lesz. Mindegyiküknek van egy olyan családtagja, akit kiiktatnának a saját életükből. Guy Haines építész nem tud elválni a feleségétől, miközben szabadulna tőle. Charles Bruno az apjával végezne, akit gyűlöl, úgyhogy előáll azzal az ötlettel: Guy és ő cseréljenek gyilkosságot – ő megöli Guy feleségét, az építész pedig végezzen az apjával –, senki nem fog gyanakodni rájuk, úgysem ismerik egymást.

Andy tíz évesen írja meg első levelét egy copfos kislánynak, a kamasz Melissa mindenét odaadná Andyért. A sors elszakítja egymástól a két fiatalt, szerelmük levelekben lángol fel ismét, szakad meg, majd éled újjá.

Több száz #metoo történetet olvashattunk és/vagy hallhattunk az elmúlt másfél évben. Ezek közül hatot mutatunk be, párhozamos monológok formájában. A monológok ihletői az ügyben megszólalt szereplők, a fantáziánk és mi magunk vagyunk.

A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.

Az idén 80 éves Martin Sherman arra vállalkozott, hogy a melegek életmódjáról (‘gay lifestyle), annak történetéről ír, az elmúlt cirka 60 évet felölelve. Őszinte, igaz, humoros, kedvesen érzelmes történet.

Megmutatjuk a lelki kútmérgezés praktikáit. Elmondjuk az önsorsrontó mantrát. Megtudja, hogyan veszítse el barátait 3 lépésben, megismerheti a párkapcsolatok elrontásának ősi titkait – és más egyéb módszereket, hogy fájjon a tükörbe nézni. S ha már a padlón van, megtanítjuk hogyan verje magát a földhöz!

Éjszakánként elég meghökkentően viselkedik a tengerparti gyógyszálló egyik idős hölgylakója: mezítláb átmászik az ablakon, kiszökik a szanatóriumból, énekel a holdfényes kertben, sirályokat etet. Éjjeli bohém kiruccanásaival persze felrúgja az intézmény szabályait..

Családi komédia az elfogadásról, egy különleges apa-fia barátságról. Az özvegy apa és fia egy időben keresik a nagy Ő-t. Kapcsolatuk idillikusan és viccesen baráti. Teljes őszinteségben élnek, így nem tabu, hogy amíg az apa Mrs. Ő-t keresi, addig a sportoló fiú Mr. Ő-t. Találkozásuk a lehetséges társakkal számtalan fordulatot tartogat.

Nőket látunk, különböző státuszban, különböző háttérrel, különböző jellemmel és akarattal. De vajon kinek az akarata érvényesül? A férfié, aki bár nincs jelen, mégis ordít a hiánya, mert minden belőle indul és hozzá tér vissza? A rendezőé és íróé, akik arra ?kárhoztatnak? két színésznőt, hogy ezen az estét ketten hattá hasadjanak?

A gyergyói Tóték térben és időben elhelyezhetetlen. Valahol magyar nyelvterületen játszódik, nagyjából ennyi biztos. Világa egy posztapokaliptikus világ, ezt az érintetlen szigetet a pusztulás és agresszió káoszában még egy ideig fenntarthatják az illúziók, de a burkon túli valóság beszivárgása az őrnagy érkezésével elkerülhetetlen.

A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül.