Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- és növénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?” A szünet nélküli, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét, valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek.
14 éves kortól // 80 perc szünet nélkül.
A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. Történetünk középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya.
A Bál a Savoyban az egyik legsikeresebb magyar operett külföldön és hazánkban egyaránt. Nem csoda, hiszen Ábrahám Pál a műfaj nagy megújítója az akkor világhódító jazz-muzsikát lopja be az operettbe, evvel szinte új, revüoperett-stílust honosít meg.
Köztudott, hogy minden híres embernek van dublőre arra az esetre, ha veszélyben vagy akadályoztatva volna, esetleg meghal. Mi történik akkor, ha a dublőrök nem úgy viselkednek, ahogyan azt nekik betanították?
Egy pincérnő és egy szakács: Frankie és Johnny. Bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Békés Dénes, a harmincas éveiben járó, sikeres nőgyógyász véletlenül bezárja magát a rendelőjébe. Ezzel kezdődnek a problémák. Vagy nem, talán nem is ezzel kezdődnek: hanem azzal, hogy nem mer igazat mondani.
Nehezen találnánk nemzeti történelmünk zivataros félmúltjában olyan legendás alakot, mint Wittelsbach Erzsébet királyné, az európai királyi udvarok leggyönyörűbb hölgye, akit a magyarok – bajor származása ellenére is – magyarnak tartottak, rajongó szeretettel öveztek és szívükbe fogadtak.