Egyszer, amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdõben, egy éjjel gyönyörű gyógyító erejű virág nõtt a rét közepén és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.
Mezey Katalin: Ismernek téged
Prózaszínházi összeállítás Mezey Katalin Kossuth-díjas író, költő műveiből.
Előadják: Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, a Ketten a versben művészeti formáció Artisjus-díjas előadóművészei.
Szerkesztette: Tallián Mariann
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.
Az előadás kifejezetten az eredeti szövegre és az eredeti rajzokra épülő egyedi
hangulatvilágú, kétszemélyes; mini, korszerű, zenés mese színház, 9-99 éves
"fölnőtteknek"
A zseniális szerző, Ray Cooney, rekeszizmokat próbára tevő fergeteges vígjátéka - melyből hazánkban Kern András és Koltai Róbert rendezésében és főszereplésével nagy sikerű film is készült – a szerző hazájában, Angliában 1992-ben elnyerte a legjobb vígjátéknak járó Laurence Olivier-díjat!
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Rolly és Stevie, apa és fia, mintegy családi vállalkozásként dolgoznak a nagymenő, férfiakat könnyedén maga mögé utasító, egyedi stílusú Shirley keze alá. Egy éppen aktuális, nagyszabású, három (plusz egy) részből álló tervük megvalósítása közben ismerik meg az elragadó Phillie-t, a munkáját és a szabályokat komolyan tisztelő recepcióst, akivel valamennyien nagyon gyorsan megtalálják a közös hangot. Ebbe a már-már összeszokott társaságba csöppen az előkelő nevelést kapott fiatal, ambiciózus Amanda, édesapja szeme fénye, egy mindent elsöprő tervvel, mely több lehetséges módon is végződhet, attól függően, ki mennyit vállal a kínálkozó lehetőségek közül.