De kié lesz a kutya? (vígjáték) A színdarab Magyarországon a Drei Masken Verlag GmbH München és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közötti megállapodás révén kerül színre.
A német szerző, Peter Hacks monodrámája a világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkait tárja elénk, mégpedig az egyik fél szemszögéből, ahogyan ő látta, ahogyan ő megélte.
Az Aranyszamár Bábszínház előadása
A lány, aki nem beszélt című történet főhőse egy teknőben született lány, egy szülei által magára hagyott gyermek. Mi lesz a sorsa ennek a gyereknek? Vajon szereti-e valaki apjaként, anyjaként, testvéreként? Látja-e újra édesszüleit, akik magára hagyták? Feloldódik-e magánya, bánata és haragja? Kiengesztelődik-e a világgal és saját magával? És vajon otthonra lel-e valaha?
Neil Simon klasszikusa humoros és megható, nevettető és elgondolkodtató. Egyszerre szól a mellőzöttségről, a barátságról, bebizonyítja, hogy az a csepp humor mennyire kell a túléléshez. Mindez két kiváló sztárszínész alakításával fűszerezve. Jöhet egy vicc? Mondjad már!
A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.
A Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell…
Az interaktív mesejáték során a közönség soraiközül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalhatják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Hazai klasszikusnak számító Kormos István alkotói munkásságának egyik örökbecsű darabja a Vackor a piszén pisze kölyökmackó története. Meséje az identitáskeresésről szól „gyerekbocs” módra. Vackor izgalmas kalandokon keresztül tanulja meg az emberek által alkotott világ rendszerét, s hogy hogyan oldódik meg a kismackó élete, megtudhatjátok, ha eljöttök és megnézitek az Aranyszamár Színház előadását.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
A jómódú, párizsi polgár életét kitöltő képzelt betegség történetén 1673 óta komédiázik a világszínház. Betegségeinek kezelésén a nézők mindenkor jót mulatnak. Herczeg T. Tamás rendezése mélyebb rétegeket keres, és a komédiázás mellett a kicsúfolt főhős esendőségén keresztül szembesíti a nézőt saját korának félelmeivel, és az embertársaik kiszolgáltatottságában játszott felelősségével.
A Harcosok klubja szerzőjének, színpadra eddig még sosem adaptált, újabb horror-szatírája. A Túlélő főhőse egy zuhanó repülőgép pilótafülkéjében meséli el történetét a fekete doboznak...
Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.
Kulka János személye több generáció számára fogalom. Egyéni formátumú alkotóművész, összetéveszthetetlen stílussal és karizmával. 58 éves, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozik. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra.