Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
A fiatal Mikibe (darabunkban Ricky) eddigre mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt a rock and roll. A kinti élmények és egy megszállott lemezgyűjtő rádióműszerész hatására elhatározza: zenekart alapít..
Lépjen be a századelő elegáns világába ahol a bécsi arisztokrácia és a pesti mulatók világa találkozik. Ismerje meg Szilvia a szenvedélyes díva és Edwin az ifjú herceg történetét akiknek a szerelmét a társadalmi elvárások próbára teszik.
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
Dr. David Mortimore szakmájában sikeres, munkahelyén köztiszteletnek örvendő, elismert és népszerű főorvos. Egy nagyszabású konferencia nyitóbeszédére készül, hogy annak végeztével méltán és megérdemelten fogadhassa el a londoni Szt. András Kórház igazgató főorvosi székét, és az ezzel járó lovagi címet. Egy elhivatott szakmai életút beteljesedése közeleg.
Piroska elindul a sűrű, sötét erdőben, hogy ennivalót vigyen beteg Nagyijának. Az éhes Farkas a nyomába ered, hogy felfalja. Csakhogy Kerekerdőben más mesék szereplői is kószálnak, akik megosztják gondjaikat Piroskával, és segítik, hogy legyőzze a kislány a különböző álruhában rejtőzködő, támadó ordast. A mese szórakoztatva segít eligazodni ifjú nézőinek, mikor bízhat a felnőttekben egy gyerek, és mikor kell gyanakodnia, hogy veszély fenyegeti.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Nagyváradi Szigligeti Színház és a Szentendrei Teátrum újabb koprodukciója a nyár igazi csemegéje. Kincses Réka, Berlinben élő, marosvásárhelyi származású film- és színházrendező saját élményei, dokumentumanyagok és színészi improvizációk alapján építi előadás-történeteit.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal – ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….”
Ipolyi Arnold