TE RONGYOS ÉLET… avagy az „Én Kálmán Imrém!” OPERETT két felvonásban! Országos bemutató II.
Varázslatos színházi előadás, ÚJ MAGYAR OPERETT született ismét, ezúttal az „Operettkirályra” KÁLMÁN IMRÉRE emlékezve.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A nulladik perc ősbemutató, csodás látványvilágot és igazi sztárparádét ígér. Udvaros Dorottya, Grisnik Petra, László Lili, Pataki Ferenc, Rohonyi Barnabás, Ficzere Béla játsszák a fordulatos komédiát.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
Szabó Magda Abigél című műve megjelenése óta kiapadhatatlanul az érdeklődés középpontjában áll, legyen szó a sokadik kiadását megélő regényről, az abból készült-, évről-évre ismét levetített tv-filmsorozatról, vagy akár a mű musical változatáról. Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Ványa imádott húgát Alekszánder vette feleségül. Ványa álmát, a tudományos karriert Alekszánder teljesítette be. Ványa dolgozott a családi birtokon, a pénzt Alekszándernek küldte. Ványa szerelmét a megözvegyült Alekszánder vette feleségül. Helyette él ez a másik? A hírre, hogy Alekszánder a házat is eladná a feje fölül, Ványa felkapja a régi revolvert. Két golyó maradt benne…
Egy informatikai startup becsvágyó főnöke, Ravn ódzkodik attól, hogy a cégvezetéssel járó kellemetlen döntéseket saját maga vállalja fel, ezért kitalál egy képzeletbeli főnököt, aki könyörtelen utasításait a távolból adja, így ő maga sajnos tehetetlen, pedig nagyon igyekszik. Ez működik is éveken át, a cég fejlődik szépen, az igazinak gondolt távoli főnök pedig nem is hiányzik senkinek.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
A Nem beszélve arról, hogy… az alkotói függetlenségről, a művészi személyességről, a szabad alkotásról és a független területen való működés nehézségeiről is beszél, egy párhuzamos szálon futó történeten keresztül. Egy független filmes rendezőnőt megihlet pár futólag elkapott mondat egy Laura nevű nőről, aki kitört az addigi életéből és egy határozott döntéstől vezérelve eltűnt.
Történet egy nőről, ki hol jó adag öniróniával és humorral, hol dühvel, keserűséggel és önostorozással, hol lírával, egy karnyújtásnyira lebegő vágykép ígéretével vesz minden buktató után eggyel nagyobb levegőt és új lendületet az anyaság megéléséhez vezető titokzatos úton.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.
A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt.
A Grincs egy cinikus, zsémbes zöld szőrmók története, aki el akarja lopni a karácsonyt, ám végül egy kislány őszinte ünnepi lelkesedése szívhez téríti. Vicces és szívmelengető történet a karácsony lényegéről és az optimizmus megtörhetetlen erejéről...
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”