Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták. A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy februári hétvégét egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.
Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.
Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.
Pásztor Anna, a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, színművész és dalszerző novembertől egy teljesen új szerepkörben látható a METTRIN Művészeti Központban. Az Anna and the Barbies zenekar népszerű alapító-frontembere ezúttal egy havonta jelentkező közvetlen hangvételű zenés talk show szókimondó házigazdájaként értelmezi újra a világ természetét a művészetek, a tudományok és az élet különböző területeiről meghívott vendégeivel.
A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.
A válasz/út c. kortárs táncszínházi előadás a modern kor embere előtt álló kihívásokat dolgozza fel, elsősorban az egyszerűségre való törekvést, a feleslegessé váló klisék és berögződések levetkőzésének vágyát állítva a darab középpontjába.
Forrásunk a kortárs magyar költészet. Formánk a kötetlenség. Nem adózunk különös tisztelettel a felkent lírának, sokkal inkább kitereljük a verslábakat a templom elé. Szállóigék és fülbemászó dallamok kelnek útra és hirdetik, hogy a költészet ma sem egy szűk, intellektuális réteg hobbija, hanem számtalan formában velünk van.
0-4 éveseknek // kb. 30 perc, melyet rövid játék követ.
Varázslatos utazás a gyerekszobában, a kertben, földön, vízen, levegőben és a csillagok között.
A Budai Táncklub második alkalommal rendezi meg az országos balettversenyt, melyet az intézmény egykori mestere Kemény Melinda (1906. júl. 13. – 1990. máj. 17.) balett táncosnő, táncpedagógus iránti tiszteletből szervez meg, ahol a tehetséges táncosok és a balett szerelmesei gyűlhetnek össze, hogy életre keltsék a klasszikus és modern balett műfaj káprázatos koreográfiáit.
Felemelően szép és tartalmas családi szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak a Zichy Szín-Műhely ősbemutatója. 100 éve, január 3-án született a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású magyar költője, a Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas Nemes Nagy Ágnes.
Vitéz László kétségkívül a magyar színházi kultúra egyik legszínesebb, legelevenebb alakja. Piros sapkáját, palacsintasütőjét, jellegzetes szófordulatait egyaránt ismerik kicsik és nagyok.
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László
vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel… Vajon barátra
talál-e mire az út végére ér?
Játék, humor, játék és játék. Számunkra ez Vitéz László.
Az előadást Kemény Henrik emlékéneknek ajánljuk.
A Ternovszky Béla által rendezett Macskafogó igazi kultuszfilm, minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmje, Szikora Róbert keze alatt – musical formájában éledt újjá.
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.
A történet során három idős ember, a „vasnemzedék” nyugdíjas napjait követhetjük nyomon. Egy zsúfolt, XX. századi lakótelepen vagyunk, a padon két férfi és egy nő üldögél. A szelíd asszony mellett a valaha büszke, tettre kész, bátor katona, megbízható munkásember férfiak mára már megtört, mogorva, reszketeg bácsikká szürkültek. Mindhárman magányosak, ezért barátok lesznek. A kiüresedettség helyét lassanként az életszeretet érzése váltja fel. Néha ennyi az élet: néhány szó a hasonlóról, megértés és megértettség, erről mesél az előadás is.