A rapid világában vagyunk és nyolc páros története kerül terítékre. A színészpáros arra keresi a választ, hogy egy tíz perces rapid randi alatt vajon lehetséges-e szerelembe esni. Mindenki egyedül van, és mindenki kapcsolatra vágyik.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, a kacsakirály és a kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából pedig az is kiderül, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik?
Meghívna minket oda, ahol mesterségének szerszámai -emlékek, hangok, gondolatok- kézzel foghatók? Mi lenne, ha megtudnánk, miért mond el egy szöveget? És miért úgy mondja?
A görög mitológia talán legismertebb lélektani krimijének újragondolása Oidipusz és Jokaszté mindent felülíró és meghatározó szerelmét állítja fókuszba. Kettejüknek „egy a millióhoz esélyben” született kapcsolata mindenen átsegítette őket. Mostanáig. De a sorsát senki sem kerülheti el.
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Egy kortárs előadás a mai ötvenesekről. Rólunk. Szórakoztató, elgondolkoztató, remek színészi játékkal fűszerezett színházi élmény Székesfehérváron, a Köfém Művházban.