A Nagyváradi Szigligeti Színház és a Szentendrei Teátrum újabb koprodukciója a nyár igazi csemegéje. Kincses Réka, Berlinben élő, marosvásárhelyi származású film- és színházrendező saját élményei, dokumentumanyagok és színészi improvizációk alapján építi előadás-történeteit.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A Macskazene egy békés ebéddel kezdődik, Pacarel cukorgyáros bejelenti, hogy operaénekest szeretne szerződtetni, aki majd elénekli lánya operáját a párizsi operaházban, az új Faustot…
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
A „Csak a kalap marad” egy olyan interaktív irodalmi zenés előadói est, ahol a felolvasott művek, amelyek lehetnek közismert versek, népszerű dalszövegek és próza részletek, mindig éppen abban az adott lelkiállapotban és élethelyzetben hangzanak el, amit a közönség soraiban ülők választanak ki. Ilyen módon egy- egy ismert mű teljesen más, új értelmezést és érzelmi töltést kaphat a néző döntése által. Az előadás érdekessége még, hogy a dalszövegrészleteket, nemcsak felolvassuk, hanem utána el is énekeljük zenei kísérettel.
A produkció oldott, közvetlen hangulatot, rendkívül könnyed, szórakoztató és ugyanakkor
tartalmas élményt nyújt a közönség számára!
Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben.
A Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell…
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Bori ismét kilép a közösségi média kényelméből, és elhozza azt a szókimondó, vitriolos humort, amit már megszokhattunk tőle. A rá jellemző dalparódiák, sztorik és nyelvi lelemények a szemünk előtt születnek meg (vagy épp esnek szét), hogy a végére egy igazán szórakoztató egésszé álljanak össze.
Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életműve nyílik meg a nagyközönség előtt Rakonczai Viktor zenei vezetésével és a Thália Színház egyedülálló technikai lehetőségeivel – amely a speciális LED-falaknak, az élőzenekarnak és a Thália Színház színművészeinek köszönhetően egyszerre ad színházi, nagykoncerti és vizuális élményt.
Ki ne ismerné Kipling megindítóan szép, klasszikus történetét, az árván maradt kisfiúról, akit a farkasok nevelnek fel a dzsungelben? Ahol születés és halál, befogadás és kitaszítás, közösség és magány egyaránt végigkíséri Maugli felcseperedését. De mindeközben jókat derülünk a két csupaszív jóbarát, Balu medve és Bagira, a fekete párduc aranyos esetlenségein, megborzongunk Ká, a kígyó gonoszságától, félünk Sirkántól a tigristől, majd nevetünk a majom- és a keselyűcsapat mókázásán.