A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Petra von Kant intim írásmű, társadalmunk sokféle formátumú, életkorú nőtípusa megjelenik benne, anyáink, lányaink, ki konzervatívabban, ki merészebben próbál boldogulni. És mind a férfiakhoz képest viselkednek úgy, ahogy. Petra von Kant negyvenes, sikeres divattervező, nemrég vált el férjétől, szabad és tehetős.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.
Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.
"Ahogy beköszönt a tél, a kispatak vize csodás változáson megy keresztül: a vízcseppből hópehely lesz, a hópehelyből hógolyó, hógolyóból hóember, hóemberből hóangyal…Zúzmara vagy dér? Jégcsap vagy jégvirág? Zenés játék piciknek a tél csodáiról, melyet közös játék követ."
Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, mióta esténként falusi házukban a nagymamájától tanult verseket, meséket, a család és a szomszédok nagy nyilvánossága előtt elmondhatta. Hamar megtanulta, milyen az, kiállni és mondani!
Dorothyt, a kislányt forgószél ragadja el hétköznapi életéből, és egy varázslatos, ám veszélyes világba repíti. Itt három valószínűtlen figura csatlakozik hozzá, akikkel közösen próbálják megtalálni Ózt, a nagy varázslót, aki mindennek a kulcsa lehet, és aki mindegyikük álmát teljesítheti.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.