A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a kis Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
Csukd be a szemed, hallgasd a zenét, és figyelj a megjelenő képekre! Hallod az őskáosz gomolygását, a fénysugár megszületését? Azt, ahogyan a kék bolygó előbukkan a ködből, majd a legelső vízi és szárazföldi élőlények benépesítik?
A Holle anyó a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Szerzője, Csengery Dániel több színdarabhoz és filmhez - például a Liza, a rókatündérhez - komponált zenét, számos művével pedig kifejezetten a fiatalabb közönséget célozta meg.
A gyerekek egy merőben új zenei élmény keretében, vadonatúj látószögből fedezhetik fel a zene számukra eddig ismert és ismeretlen területeit a MOMKultban megrendezésre kerülő matinén.
Különleges technikai felkészültségű hangszerjátékosok mindig is léteztek, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a virtuozitás modern fogalmát Liszt Ferenc teremtette meg az 1830-as években. Persze nem előzmények nélkül: óriási hatást gyakorolt rá például „az ördög hegedűsének” tartott Niccolò Paganini.
A legfényesebb, legmenőbb, legkirályabb hangszerek a zenekarban, amik aranyból (na jó, rézből) vannak, és hihetetlen hangosan, vagy gyönyörű és lágyan is tudnak muzsikálni, vérükben a jazz, a klasszikus, a sramli és minden jó és izgalmas zene. Hatalmas bulival várunk mindenkit, aki kíváncsi arra, kik fütyülnek azon a bizonyos rézfán a zenekarban!
Hispánia Spanyolország latin eredetű régi neve. Európa déli részén fekszik, napsütéses, gyönyörű ország, amelynek lakói forróvérű, büszke emberek. Ilyen a zenéjük is. Egyik leghíresebb zeneszerzőjük Édouard Lalo (1823-1892), akinek híres hegedűversenyéből hallunk részleteket, egy nagyon tehetséges és szorgalmas fiatal hegedűművész szólójával. Georges Bizet (1838-1875) francia zeneszerző leghíresebb műve, a Carmen című opera cselekménye játszódik Spanyolországban.
A klasszikus zenészek is nevetnek néha – általában a brácsásvicceken. Pedig a brácsa komoly hangszer, mindent tud, amit egy vonósnak kell: énekel, sír, nevetgél és búg. A brácsások tényleg a legjobb fejek a zenekarban, ezen az előadáson pedig megmutatják, mekkorát tévednek, akik leírják a zenekar rút kiskacsáját.
A tél szépségeit sok zeneszerző ábrázolta a zene eszközeivel. A legismertebb közülük Antonio Vivaldi, aki A négy évszak című művében gyönyörűen mutatja be a tél örömeit. Elválaszthatatlan a téltől a karácsony is, ezért tűzzük műsorra a nagy orosz zeneszerző, Pjotr Iljics Csajkovszkij balettje, A diótörő legszebb részleteit.
A zenekar üde színfolt a magyar gyermekzenei palettán. Pálfi Kriszta énekesnő versei, varázslatos hangja és személyisége kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. A dalok mondanivalója, az egyedi stílus és a magával ragadó színpadi produkció teszi különlegessé és emlékezetessé az együttest.