Fogadj örökbe egy új széket – ünnepeld velünk az Ezeregy éjszaka 100. előadását!
Ünnepeld velünk a Magyar Színházban az Ezeregy éjszaka 100. előadását 2025. szeptember 12-én!
A nép ajkán született, alakját katolikus pap vetette először papírra, de nem maradt papírforma: ő lett a nyugati kultúrát meghódító nőcsábász prototípusa. Örökifjú alakja alapkaraktere a spanyol barokknak, a francia klasszicizmusnak, a német romantikának, az angol iróniának és a drámai 20. századnak is. Don Juanként született, de Don Giovanniként vált igazán halhatatlanná.
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…?
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet.
A kiállítás a múzeum gyűjteményét alapul véve emel ki hét témakört: mézeskalács-készítés, nemezelés, a fazekasmesterség hagyománya, a pásztorkodás életmódbeli és díszítőművészeti vonatkozásai, hímzés és bútorfestés, valamint a természetes anyagokból készült gyermekjátékok világa.
A babaszínház pár hónapos és három éves kor közötti gyerekeknek szól, akik a szüleikkel nézik meg a körülbelül ötven perces előadást, ami két részből áll: egy húsz-huszonöt perces produkcióból, amit színészek játszanak, és ami kifejezetten ennek a korosztálynak a fejlődési sajátosságait figyelembe véve lett kialakítva A második huszonöt percben a nézők megismerkedhetnek a színészekkel, az előadásban használt kellékekkel, bejárhatják vagy bekúszhatják a teret.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Az ír zene, az ír kultúra egyik legelső hazai művelője ez a formáció. A zenekar vezetője Kovács Gábor, Császár Róbert gitáros, Mózer Tamás mandolinos, valamint Nagy Katalin furulyás alkotják az együttest.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta jelen van.
Vajon mit tenne Don Juan, ha itt és most élne közöttünk? Megint elbűvölne, ujja köré csavarna és tönkretenne minket, vagy bűvereje ma már nem működne, és a végén a Kőszobornak se kellene?
Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl.
A Bits and Pieces rövid táncművek – szólók, duók, triók – gyűjteménye, amelyet Joe Alegado készített vendégtáncosok közreműködésével. Minden alkotás azzal a szándékkal készül, hogy az elmúlt 52 év kreatív teljesítménye és az ezen időszak alatt inspirációként használt elsődleges eszközök – a kézmozdulatok – közötti kapcsolatra helyezze a hangsúlyt.
George Frideric Handel Acis és Galatea című pásztorjátéka a barokk zene egyik leglíraibb és legszerethetőbb alkotása. Az olasz opera és az angol oratórium műfaji határán mozogva, egyszerre szórakoztató és mélyen megindító.
Karl Wittlinger Ismeri a Tejutat? című drámája a hazatérésről szól. Arról a hazatérésről, amelyre mindannyian vágyunk: vissza az utolsó boldog, békés állapotba. Főszereplője is ezt keresi, ezen úton követjük végig, de ahhoz, hogy megtalálja, el kell veszítenie mindent.