A művészet történetének meghatározó alakja, Gustav Klimt valóságos forradalmat indított el 1897-ben, amikor húsz kollégájával - gyökeresen új alkotói utakat keresve - kilépett a konzervatív elveket valló művészszövetségből és megalapította a saját mozgalmukat, amely Wiener Sezession, azaz Bécsi Szecesszió néven várt ismertté.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.
Kerekasztal-beszélgetés
Az előadás hossza: 90perc
Szünetek száma:Szünet nélkül
A BETEKINTŐ egy moderátor által vezetett beszélgetés, amelyen a színház aktualitásai kerülnek terítékre, és amely alkalmat ad arra, hogy a nézők közelebbről is megismerjék az éppen készülő előadásokat. A moderált beszélgetések során a résztvevők rendezőkkel és színészekkel egyaránt találkozhatnak, és első kézből hallhatnak a próbafolyamat részleteiről. Szó esik az előadások hátteréről, döntésekről, kihívásokról – mindenről, ami a bemutatóig vezet. A nézők kérdezhetnek is, sőt, egyes alkalmakon nyílt próbán is részt vehetnek. A sorozat betekintést nyújt abba a világba, amely a színpad mögött zajlik, és amely ritkán látható kívülről.
Az előadásban szó lesz a sokat szidott, úgynevezett műcsarnoki művészetről, az oktatás formáiról, jó és rossz művészekről, s néhány nagy tanáregyéniségről is.
Páratlan párok 5. szezon a 2025–26-os évadban 10 estén át.
Immáron ötödik évadával folytatódik a Páratlan párok, Bősze Ádám és László Ferenc nagysikerű életrajzi-kultúrtörténeti sorozata – méghozzá egy izgalmas csavarral.
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon át a berögződött mintákat rekonstruáljuk, éljük át újra és újra, apróbb változásokkal… ezeken a bevésett mintákon lenne érdemes elindulni, felfejteni és végül letenni ezeket a transzgenerációs csomagokat.
Vecsei H. Miklós és zenész barátai - a Music Hungary-díjas QJÚB - József Attila és Pilinszky János életműve után most Csoóri Sándor munkássága előtt tisztelegve hozott létre egy koncert-színházi előadást, amely a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat.
Több, mint 2 évtized – több, mint 600 előadás – 12 Jászai-díj jelölés – 43 orvosi beavatkozás (1 sikeres) – 17 jegyszedő nyugdíjazás – 2 színház bezárás
Előadás hossza: 130 perc
Felvonások száma: 1
Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.
Ki ne ismerné Hamupipőke sanyarúnak induló, ám annál szerencsésebben alakuló történetét. Gyerekek generációja nőtt fel rajta és akár felnőttként is szívesen megnézik újra és újra.
Mi köze az eke szarvának a szarvashibához? Bibliai eredetű szólások és közmondások megfejtése műfordítói kitekintéssel
Előadó: Nikodém Noémi teológus, műfordító
Egy órás kikapcsolódás és relaxáció hangtálak, színek és illóolajok jótékony hatásának segítségével.
Foglalkozásvezetők: Farkas Viktória a Csili Lélekrágcsálók könyvtári klubjának vezetője és László András hangmasszőr
Katona Csaba, Budapestért-díjas történész előadásai országszerte egyre népszerűbbek. Szórakoztató előadásai kézen fogva vezetnek át a magyar történelmen.
Gimesy Péter művészettörténész, filozófus öt részes rocktörténeti előadás sorozata, minden alkalommal egy különleges és a zene történetében fordulópontnak számító életművet ismertet.
A betyárok a magyar néphagyomány legizgalmasabb alakjai. Történeteik átszövik népdalainkat, mondáinkat, balladáinkat, sőt, még népművészetünk tárgyi emlékei is őrzik az emléküket. Nem csoda, hogy a nép emlékezetében sokszor már-már hősként élnek tovább – ők a „magyar Robin Hoodok”.
Úgy tűnik, a hazai popzenei életbe nemrég berobbant Saya Noé munkásságáról az utóbbi évek alapján egyet már biztosan elmondhatunk: mindig meglepi a közönségét.