Gombóc Artúr nagyon szomorú… Mindenki csúfolja a kilói miatt. A mértéktelen csoki evés miatt nagyon meghízott. Már alig mer végig menni az utcán, úgy fél, hogy kinevetik és megmosolyogják. Végső elkeseredésében úgy dönt, hogy - mint a többi madár - Ő is télre elköltözik Afrikába.
Az Együttes kezdetben táncházi zenekarként, táncegyüttesek kísérőjeként vált ismertté, majd rövidesen önálló koncertjein népszerűsítette a magyar és Kárpát-medencei népzenét Svédországtól Szicíliáig, Kanadától Japánig.
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ékszergyűjteményét 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette ékszerei alkotják, melyek a kortárs anyaghasználat interaktivitását és a népi motívumok mai reflexióját vegyítik.
A hétvégi Ringató foglalkozásokra az apukák, nagyszülők és minden szeretett hozzátartozó is el tud jönni énekelni és játszani. Ünnepi hangulatban telnek azok a Ringatók, ahol minden családból több felnőtt is elkíséri a gyerekeket.
A Hírös Agóra fenntartásában működő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar „Zenét hallgat a család” koncertsorozatának alcíme ezúttal Zenei képeslapok: Olaszország. A szimfonikus zenekar vonós hangszerei segítségével olaszországi utazásra invitáljuk a zeneszerető családokat, ahol Vivaldi, Rossini és Puccini művei lesznek műsoron.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
A MONDJ IGENT! monodráma Eszter történetét meséli el, akit befolyásos és vagyonos apja évekkel ezelőtt férjhez akart adni egy barátja fiához, pusztán vagyoni érdekből, de Eszter hallani sem akart erről. Ő saját életet, saját szakmát épít, a saját útját akarja járni gyerekkora óta.
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.
Ingmar Bergman “Suttogások és sikolyok” című filmje a halál és a családi kapcsolatok mélységeit kutatja, amelyben három nővér és egy szolgáló életének egy tragikus szakaszát követhetjük nyomon. A fizikai-színházi előadás azt kívánja felkutatni, hogy éltünkben ér-e minket a lehető legnagyobb szenvedés és a túlvilág lesz a megváltás, vagy éppen a földi lét egyfajta paradicsomi állapot és halálunk után következik a tetteink miatti bűnhődés.
BARTÓK: Falun – Három jelenet női énekhangokra és kamarazenekarra, BB 87b
BARTÓK:2. (G-dúr) zongoraverseny, Sz. 95
BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11 (1911), Sz. 48, BB 62