Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
A MONDJ IGENT! monodráma Eszter történetét meséli el, akit befolyásos és vagyonos apja évekkel ezelőtt férjhez akart adni egy barátja fiához, pusztán vagyoni érdekből, de Eszter hallani sem akart erről. Ő saját életet, saját szakmát épít, a saját útját akarja járni gyerekkora óta.
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.
Ingmar Bergman “Suttogások és sikolyok” című filmje a halál és a családi kapcsolatok mélységeit kutatja, amelyben három nővér és egy szolgáló életének egy tragikus szakaszát követhetjük nyomon. A fizikai-színházi előadás azt kívánja felkutatni, hogy éltünkben ér-e minket a lehető legnagyobb szenvedés és a túlvilág lesz a megváltás, vagy éppen a földi lét egyfajta paradicsomi állapot és halálunk után következik a tetteink miatti bűnhődés.
BARTÓK: Falun – Három jelenet női énekhangokra és kamarazenekarra, BB 87b
BARTÓK:2. (G-dúr) zongoraverseny, Sz. 95
BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11 (1911), Sz. 48, BB 62
Alig akad olyan fotós, akinek ne szerepelne bakancslistáján az egykori Istvántelki Főműhely bejárása. Urbex fotóstúránkon körbesétálunk a 120. évét taposó csarnokban, ahol már szétbontott vagy újjászületésre váró vasúti kocsikat, mozdonyokat, és egyéb ritkaságnak számító szerelvényeket fotózhatsz kedvedre. Profi túravezetőnk kompozíciót, beállításokat javasol neked, miközben válaszol a kérdéseidre. Az épületben többnyire félhomály uralkodik, ezért ajánljuk, hogy a fotóstúrára fényerős objektívet: nagylátó-, vagy halszem objektívet hozz magaddal.
"Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola. És belőlem úgysem lesz soha tisztességes disznó!
- Tudod mit , te Mazsola? Maradj itt nálam! Úgy is mindig egyedül vagyok, s hacsak nem fúj erre a szél egy-egy újságlapot, bizony, sokat unatkozom magamban."
BARTÓK: 1. Hegedűverseny, Sz. 36, BB 48a
BARTÓK: 2. rapszódia hegedűre és zenekarra, Sz. 90
BARTÓK: Versenymű két zongorára és zenekarra, Sz. 115, BB 121
A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg a közönség. A lusta, de furmányos tanonc megpróbálja megúszni a rábízott feladatot, és seprűket kelt életre, hogy azok helyette végezzék el a munkát.
Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.