A Nem beszélve arról, hogy… az alkotói függetlenségről, a művészi személyességről, a szabad alkotásról és a független területen való működés nehézségeiről is beszél, egy párhuzamos szálon futó történeten keresztül. Egy független filmes rendezőnőt megihlet pár futólag elkapott mondat egy Laura nevű nőről, aki kitört az addigi életéből és egy határozott döntéstől vezérelve eltűnt.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.
A Momentán Társulat vendége októberben Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, gyermekjogi aktivista.
Ezen az izgalmas improvizációs estén a színpadon életre kelnek azok a helyzetek, amikor egy gyermek bajba kerülhet – és rajtunk áll, hogyan reagálunk. Mikor szólaljunk meg? Mi a legjobb lépés, ha észrevesszük a jeleket? A történeteket ti is alakíthatjátok: együtt gondolkodunk, döntünk, hibázunk, újrapróbálunk. Szó lesz bátorságról, felelősségről és arról, mit is jelent valójában segíteni. Ez nem csak színház – ez egy biztonságos tér, ahol játszva érthetjük meg, hogy a való életben hogyan lehetünk a gyerekek mellett, amikor a legnagyobb szükségük van ránk.
A Hintalovon Alapítványról bővebben: https://hintalovon.hu
Az előadás egyszeri és megismételhetetlen alkalom, jelenléteddel és a normál jegyvásárlással az alapítvány munkáját is támogatod. A vásárláskor extra támogatást is tudsz adni a Hintalovon Alapítványnak.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór- kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi szokásaink élednek újra a színpadon, bepillantást engedve régi fonóbéli esték hangulatába, a lucázás vidám eseményeibe, de láthatják a nézők a babonák világához köthető „boszorkánytáncot” éppúgy, mint a hagyományos betlehemezést
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Julia végigsziporkázik saját színes, nagyszabású életén, szerepeken, férfiakon. Aztán a korosodó díva beleszeret egy srácba, aki csaknem egyidős a fiával. Viszonyuk lesz, és hirtelen tétje lesz az érzelmeknek, a döntéseknek, az életnek...
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
Egy világ, ahol a maszat a rend, a takarítás meg a káosz... Muhi Andris kalandra indul, hogy megmentse barátait a pacák, a portörlők és a rettenetes rendmániások birodalmából. A Túl a Maszat-hegyen színes, varázslatos és fülbemászó zeneiséggel kísért utazás kicsiknek és nagyoknak – ahol a játék, a képzelet és a nevetés a legfőbb szövetséges. Egy musical, ahol a porszívók sem mindig a jó oldalon állnak!
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Újpesti Kulturális Központ nonprofit Kft. Polgár C
Chopin és George Sand szerelmi drámája elevenedik meg először magyar színpadon. Zene és szó különös színházi párbeszéde fogalmazódik meg a művészek eredeti levelei, visszaemlékezései, vallomásai és művei által. Az előadás szerves részeként élő
zongorajátékban hangzanak el Chopin mazurkái, keringői, prelűdjei.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.