Hrutka Róbert a hazai zenei élet egyik legsokoldalúbb szereplője. Az Artisjus- és Fonogram díjas zeneszerző, énekest számtalan formációban láthattuk már a színpadon, de filmzenéi és színházi munkái révén a színfalak mögött is sikert sikerre halmoz.
Legújabb bemutatónk főhőse egy magyar házaspár által örökbefogadott roma származású fiú. Az ő történetét kíséri végig előadásunk, ahogyan a felnőtté válás küszöbén próbálja megtalálni a családi gyökereit, felkutatni múltját.
Az unalom mindennél rémisztőbb - üzeni a nagy játékmester, Georges Feydeau
Egy kis jóleső borzongásért sok mindenre képes az ember, például félremagyaráz, megcsal, konspirál, fura helyzetekbe keveri magát. Bármi, csak pörögjön az élet. Feydeau történetében az emberek élete természetes egyszerűséggel csúszik át az abszurdba pusztán néhány tulajdonságuk felnagyításával, ami rávilágít, milyen könnyű is nevetségessé válni az élvhajhászat közben. Így válik az előadás egyszerre szembesítő, ám rendkívül szórakoztató élménnyé a közönség számára.
A francia arisztokrácia intrikától és érzékiségtől átitatott, képmutató világa a színtere a két hajdani szerető, a környezetét virtuóz módon manipuláló Merteuil márkiné és a hírhedt nőfaló Valmont játszmáinak. A frivol játék azonban aljas hatalmi párbajjá keseredik, amint a márkiné megérzi, hogy egy másik nő férkőzött közel a férfi szívéhez. Choderlos de Laclos munkájában, az arisztokrácia erkölcstelen életének szennyesét teregette ki, nem csoda a bosszúhadjárat, amit írása annak idején kiváltott. Azonban a francia szalonélet intrikus játékai filmes és színpadi alkotókat egyaránt megihletettek…
A Veszedelmes viszonyok különleges színpadi adaptációja Mozart zenéjével izgalmas, egyedi vállalkozás: műfajok és remekművek találkozása.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egy sokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében. A falu színe-java szívesen megfordul a falu lélektani központjában, nem véletlen, hogy a Monarchia megkapta a legnagyobb elismerést, ami csak kiskocsmának kijárhat: beceneve lett. Senkit nem találsz Győrasszonyfán aki azt mondaná, „menjünk a Monarchiába”. Sokkal valószínűbb, hogy valami ilyesmit hallasz: „sehol nem olyan a véreshurka, mint a Monában”.
Aztán egy nap Lajoska, idősebb Kopp Lajos egyetlen fia, bejelenti, hogy elmegy. De akkor ki lesz a Monarchia örököse? Az nem lehet, hogy tizenhárom generáció után a Monarchia bezárjon… Az nem lehet…