Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A darab középpontjában a világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud áll. Londoni otthonába látogatóba érkezik egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.
A bor filozófiája nemcsak a bor és az élet lényegét ötvözi, hanem egy elmélyült utazásra hív, amely segít megtalálni a mindennapok rohanásában elfeledett lelki ínyencségeket.
Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.
A JESZ előadása empátiával, sok humorral, feszesen komponált mikrojelenetekkel és interakciókkal viszi színre Beckett klasszikusát. Azt a létélményt, ami a kisebb dolgok bekövetkezésére („kérem a következőt”, befut-e a szerelvény stb.), vagy a nagyobb dolgok megtörténtére való várakozásnak a tapasztalata (a megszabadulás az önkénytől, a Megváltó eljövetele – amire többször utal Beckett szövege), azt kiben-kiben másként, de mélyen átélhető módon teszi elevenné és érvényessé a JESZ Godot-ja.
A felkavaró történet főszereplőjének, Majának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie..
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához. Ezalatt nemcsak azt próbálja megérteni, hogy hol van az ő helye a világban, hanem arra is választ keres, hogy a mesterséges intelligencia korában mit jelent embernek lenni. Mik vagyunk és mivé leszünk, ha ezt az utat járjuk.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.