Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Budavár visszafoglalásának idején, miközben a német-római császár serege a török szultánéval birkózik, egy kálvinista deák menekül át az országon, s viszi magával messzi és tarka világokról szóló, szerelmes történeteit.
A Szultán szereti a meséket. De azért nem mindegyiket! Egy kíváncsi török leány rá akarja venni a palota tömlöcéből frissen szabadult öregembert, hogy mondja el, milyen históriával bőszítette fel a császárt. Ha Ti is hallani akarjátok a mesés Kelet tiltott történetét, kérjétek meg az öreget!
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
Az izgalmas és szép jelenetek zenei világa megrázó, felemelő és sokszor ellenállhatatlan humorral teli. A dalok, a szövegek ironikus rétege fergeteges szövegpoénokkal, kiemelkedő zenei stílusparódiákkal valósul meg. A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.
A csigafiú és katicalány kalandjai a kisgyerekek nyelvén mesélnek azokról a helyzetekről, kapcsolatokról, jellegzetes problémákról, melyek a mindennapjaik részét képezik. Legyen szó barátságok születéséről egy pók barlangjában, hétköznapi konfliktusokról egy tönkretett hóember miatt, csínytevésekről, az esti lefekvés nehézségeiről vagy akár egy jelmezbálba készülés izgalmairól. A Bogyó és Babóca-mesék ismerős és befogadható helyzeteken keresztül szólítják meg mind a gyermekeket, mind pedig szüleiket. A bábelőadás színpadi valósággá varázsolja a gyermekek számára ezt az oly kedves és meghitt mesevilágot.
Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???
Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!
De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??
Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?
Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?
Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?
„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.”
Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.
A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.
A Déry Tibor által megírt pokol az elhíresült altamonti rockfesztivál, ahol a Rolling Stones együttes koncertjén egy néger fiút meggyilkoltak a fékevesztett hangulatban.