Munka, háztartás, idős rokon, gyerek, házastárs, kollégák, teendők, rohanás… “De majd a jövő hét biztos jobb lesz!” — Aztán az is elindul ugyanúgy, csak jönnek a feladatok, a megoldandó helyzetek, a problémák. Nincs leállás, forog a mókuskerék, és már az is feladatnak tűnik, amit örömmel vállaltál. Érzelmileg kimerültél. “Elegem van, de nincs megállás” — mondod, és mész tovább.
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.
Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.
“Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a dolgok nem derülnek ki.”
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Ha elhangzik az a szó, hogy szöveg, egyszerre legalább két művészeti ágat is felidézhet a befogadóban: van, akinek ez az irodalmi szövegeket, míg mások számára először a dalszövegeket juttatja eszébe.
El tudsz képzelni jobb programot Halloweenra, mint egy olyan estét, ahol a sötétség nem félelmetes, hanem csábító? Ahol a zene nem riogat, hanem szerelmet vall?
A Vámpírok Éjszakája több mint musical, egy szenvedéllyel és titkokkal átszőtt utazás. Egy este, ahol a halhatatlanság nem átok, hanem örök ígéret.
Ki tud-e lépni az ember súlyos gyerekkori traumáinak árnyékából vagy egész életében küzdenie kell a magával hurcolt démonaival? Vajon javíthatóak-e a hibás életvezetési sémák? Elégségesek-e a színpadon elért bravúros sikerek ahhoz, hogy valaki átléphesse a saját árnyékát? Az előadás hőse ilyesmiken vívódik, miközben operettslágerekkel és klasszikus versekkel készül terápiás színházának előadásaira. Megtörtént események alapján.
Jeromos, a népámító politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a háborúban megtépázott, szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti, az egyes emberekből tömeget csinál. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.
Koncertköltészet címmel, Tárkány-Kovács Bálint szerkesztésében új zenés irodalmi sorozat indul a Várkert Bazárban. A sorozat „A költő, a ringyó és a királlyal” folytatódik Wunderlich József színművész és a Tárkány Művek közreműködésével.
A sorozat harmadik előadásán Janus Pannonius verseit dolgozzuk föl, Orbán János Dénes zseniális újrafordításai alapján. Pikáns, pikírt, előadás lesz, humorral, gúnnyal, Hunyadi Jánossal, Mátyás királlyal és Draculával.