Ebben a kedves történetben, vérbő humorral, egymást megállás nélkül ugratva és féltve mutatja meg két színésznő, hogy a legnagyobb művészek mennyire őszintén adják át magukat és szeretetüket a közönségüknek.
Az előadás a Zserbótangó kedvelői számára kihagyhatatlan szórakozást kínál!
“Az, ki szörnyekkel harcol, jobb, ha vigyáz, nehogy ezáltal maga is szörnnyé váljon. Ha sokáig pillantasz az örvénybe, az örvény beléd pillant.” – F. Nietzsche
A kopasz énekesnő című abszurd drámát ezúttal bábok által keltjük életre a kedves Nézők előtt és biztosíthatjuk Önöket, hogy semmit nem fognak érteni, vagyis, hogy minden pontosan egyértelmű lesz.
De azért a tanulságot mindenkinek magának kell levonnia, ha üt a falióra.
Egy informatikai startup becsvágyó főnöke, Ravn ódzkodik attól, hogy a cégvezetéssel járó kellemetlen döntéseket saját maga vállalja fel, ezért kitalál egy képzeletbeli főnököt, aki könyörtelen utasításait a távolból adja, így ő maga sajnos tehetetlen, pedig nagyon igyekszik. Ez működik is éveken át, a cég fejlődik szépen, az igazinak gondolt távoli főnök pedig nem is hiányzik senkinek.
A KuglerArt Szalon intim atmoszférája és nagypolgári miliője miatt a közönség úgy érezheti, mintha Ady és Léda vendége lenne, a vendéglátók pedig minden titkukba beavatják a publikumot: hogyan lehet elrontani mindent halhatatlanságért cserébe.
A JESZ előadása empátiával, sok humorral, feszesen komponált mikrojelenetekkel és interakciókkal viszi színre Beckett klasszikusát. Azt a létélményt, ami a kisebb dolgok bekövetkezésére („kérem a következőt”, befut-e a szerelvény stb.), vagy a nagyobb dolgok megtörténtére való várakozásnak a tapasztalata (a megszabadulás az önkénytől, a Megváltó eljövetele – amire többször utal Beckett szövege), azt kiben-kiben másként, de mélyen átélhető módon teszi elevenné és érvényessé a JESZ Godot-ja.
Mi történik, amikor egy megtört pszichiáter és egy világot megérteni akaró kamasz egymás tükrévé válik? Mi marad az emberből, ha eltávolítják belőle a szenvedélyt?
Az Equus lebilincselő drámája ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.
A St. Petersburg Academic Ballet előadásában A diótörő balett több mint egy klasszikus darab – ez egy utazás a mesék birodalmába, ahol a páratlan orosz balett-technika találkozik Csajkovszkij felejthetetlen zenéjével és az ünnepek melegségével.
Világhírű táncosok, lélegzetelállító díszletek és a több mint 130 éves baletthagyomány ereje kel életre minden mozdulatban. Az előadás egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élmény.
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Forrásunk a kortárs magyar költészet. Formánk a kötetlenség. Nem adózunk különös tisztelettel a felkent lírának, sokkal inkább kitereljük a verslábakat a templom elé. Szállóigék és fülbemászó dallamok kelnek útra és hirdetik, hogy a költészet ma sem egy szűk, intellektuális réteg hobbija, hanem számtalan formában velünk van.
Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem.." - Hunyady Sándor, író
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.
"Tom Lycos – Stefo Nantsou Kövek című drámája egy rendkívül erőteljes, feszült és megrázó ifjúsági dráma. A darab valós eseményeken alapul: két fiú – egy 13 és egy 15 éves – heccből induló játéka tragédiába torkollik, amikor egy hídról ledobott kő halálos balesetet okoz.