Louise és Alexandre túl vannak már sok mindenen. Louise egy elrontott házasságon, Alexandre, háromgyerekes apaként, épp válófélben. Kapcsolatuk egyéjszakás kalandnak indult, de másnap együtt reggeliztek Louise lakásán, beszélgettek, majd mikor Alexandre elindult volna, kulcsra zárva találta az ajtót.
Vád alá helyeznek egy 17 éves fiatalembert, aki brutális módon megvakított hat lovat az angliai Hampshire-ben. Az ügyészségen dolgozó fiatal nő felkeresi barátját, Martin Dysartot, a neves pszichiátert, s megkéri foglalkozzon a fiúval..
Egy klasszikus, romantikus komédia, amely a boldog békeidőkben játszódik Budapesten, egy Váci utcai drogériában. Közeleg a karácsony, mindenki lót-fut, bevásárol. A pilinkéző hóesésen át halljuk a város zaját: a csilingelő villamosokat, az autók tülkölését. A 20-as évek végének Budapestje, a Körút, a sárga villamos, a városligeti jégpályára igyekvő fiúk, lányok boldog nevetése, a csatos korcsolyák, az utolsó gondtalannak hitt évek.
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
Szentiván éjszakája előtt kevéssel, június 21-én zárja a Várkert irodalom idei szezonját, egy rég várt témával. Ezen az estén Matzner Loláról, Márai Sándor feleségének életét mutatjuk be és arról beszélgetünk milyen volt a kapcsolata a híres íróval, akit haláláig szeretett.
Sebzett lelkek; fel nem dolgozott múlt; a létezés bizonytalansága; a társas magány; a valóság elől való menekülés – megannyi tisztázatlan kérdés, élethelyzet, amibe mindannyian belekerülünk. A Spirit Színház a majd’ 50 éves történettel keresi a választ generációk kérdéseire.
1912 tavaszán eljegyzést ünnepelnek a sikeres gyártulajdonos, Arthur Birling házában. Szerelmi házasság készül, de az sem hátrány, hogy a vőlegényjelölt a környék másik iparmágnásának fia. Igazán kellemes estének ígérkezik, szűk családi körben. Ám az idillt egy váratlan vendég érkezése zavarja meg.
Válogatás a 17-19. századi báltermek népszerű társastáncaiból a Mare Temporis táncosaival. A klubban a Jane Austen könyveinek filmes feldolgozásaiból ismert, változatos térformákkal járt angol kontratáncok mellett terítékre kerül a 19. század elején népszerűvé váló waltz, polka és a quadrille is, azaz a négy pár által táncolt francia négyes.
A színházi előadás egy olyan tükör, melyben – ha bele merünk nézni- magunkat láthatjuk. Számos bosszantó vagy szerethető tulajdonságunkat, melyek sorra nevetséges vagy tragikus helyzetekbe sodornak bennünket.
Ötvenkét nővér arccal a mérgező levesében! Így talál rájuk egy balul elsült gombavacsora után a zárdába visszaérkező öt apáca, akik egy Bingo-party miatt maradtak le az „utolsó vacsoráról”.
Ha valaki társat keres, olyanra vágyik, akivel egy lehet. Olyanra, akivel testileg-lelkileg harmonikusan élhet. És ha az élőkben csalódott, nincs más, mint a gép. A gép, amely gombnyomásra parancsot teljesít, takaros, tetszetős, és pont arra tervezték, hogy társ legyen.
A Tóték a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház emblematikus előadása. Sokak szerint az őrnagyot alakító Trill Zsolt alakítása minden túlzás nélkül vetekszik Latinovits Zoltánéval, aki az 1967-es ősbemutató és a Fábri Zoltán által rendezett legendás film főszereplője volt. A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón Trill Zsolt kapta a MASZK színész-zsűrijétől a legjobb férfi alakítás díját az Őrnagy megformálásáért.
„Ugye mennyivel királyabb nem azon izgulni, hogy valami random influenszer kirakatélete menőbb nálam, hanem a valós problémák miatt szarul érezni magam?”
Vereczky Szilvia ,a világhírű csárdáskirálynő búcsúfellépését tartja az orfeum színpadán.. Miután az ünneplő publikum eltávozott, búcsúvacsora következik. Szilvia érzékenyen elbúcsúzik szerelmesétől, a fiatal Lippert- Weilersheim Edwin hercegtől, aki mindenáron követni akarja őt Amerikába.
Az Aranyrandevúban – melyet műfajilag romantikus retró-komédiának kereszteltem el – Perc Adorján, a „nagy jellemszínész” érzelmi hullámvasút-utazását kísérhetjük nyomon, életének kiválasztott, elhagyott és őt elhagyó szerelmi állomásai között. Az epizodista „kis színész” barát, Kopáros Döme asszisztálásával, életének öt, meghatározó szerelmével több évtized után találkozik lakásán, azonos időpontban megadott, hangulatos „aranyrandevú” keretében.
Varázsnagymama
csoda egy részben
Az Átrium zenés gyerekelőadása az egész családnak Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar rengeteg ismert és vadonatúj zenéjével.
Ahogy az eredeti mű sem csak ennyiről szól, úgy a beregszászi előadás is több, mint szimpla történetmesélés, mert most is – mint mindig – a színház nyelvén fejezik ki mindazt, amit az életről, a világról gondolnak, azaz hogy „színházat csinálni” akkor is, most is „a legjobb dolog-log-log-log!”