A Liliom az 1909-es ősbemutató óta az egyik legsikeresebb magyar színmű. Molnár Ferenc klasszikusát Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakon végzett hallgatója viszi színre.
A Budapesttől csupán egy órányi távolságban elhelyezkedő organikus és modern METTRIN varázslatos miliőben, az erdő és a Bánki-tó találkozásánál terül el, ahol a természet nyugalma és a szellemtiszta kultúra várja az újdonságokra nyitott közönséget. Az építészetileg is páratlan művészeti központ megálmodói minden korosztály számára inspirációt nyújtó, presztízs teremtő magyar és külföldi produkciók bemutatását tűzték ki célul.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Olasz sanzonok, népszerű slágerek töltik meg az előadást, ami a legnemesebb érzelemről; az anyai szeretetről szól.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
A Halász Józsi népmese figurái, motívumai – a szegénylegény, a tündérkisasszony, a sárkányok, a táltos csikó, vagy akár a három próbatétel – néha olykor el is térnek a megszokottól, de a mese tanulsága: ami a másé, ne kívánd, érd be azzal, amid van!