Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, egy titokzatos idegen… November 24-én 17 órától legyen részese a próbafolyamatnak, nézzen be a kulisszák mögé, ahol a Zenthe Ferenc Színház következő bemutatója készül: a Bűntény a Kecskeszigeten!
Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. A Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan páros együtt már minden problémát legyőz.
A babaszínház pár hónapos és három éves kor közötti gyerekeknek szól, akik a szüleikkel nézik meg a körülbelül ötven perces előadást, ami két részből áll: egy húsz-huszonöt perces produkcióból, amit színészek játszanak, és ami kifejezetten ennek a korosztálynak a fejlődési sajátosságait figyelembe véve lett kialakítva A második huszonöt percben a nézők megismerkedhetnek a színészekkel, az előadásban használt kellékekkel, bejárhatják vagy bekúszhatják a teret.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi lett a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, vajon eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.
Zenés irodalmi est. Az élet igazán nagy kérdéseiről hangzanak el idézetek irodalmunk három nagy alakjának írásaiból. A műsorról kiadott CD 2024-ben megnyerte a „Budai-díjat” melyet minden évben az oktatást, nevelést legjobban segítő könyvért és CD-ért ítélnek oda.
A német szerző, Peter Hacks monodrámája a világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkait tárja elénk, mégpedig az egyik fél szemszögéből, ahogyan ő látta, ahogyan ő megélte.
Karl Wittlinger Ismeri a Tejutat? című drámája a hazatérésről szól. Arról a hazatérésről, amelyre mindannyian vágyunk: vissza az utolsó boldog, békés állapotba. Főszereplője is ezt keresi, ezen az úton követjük végig, de ahhoz, hogy megtalálja, el kell veszítenie mindent.
Budapest, 2050 körül – a város a klímaváltozás sújtotta jövő árnyékában él, forróság és szárazság uralja az utcákat. Dani, a magának való fiú, és Anikó, az osztálya egyedüli „különc” lánya hamar egymásra találnak. A kamaszok félénk barátkozását és kibontakozó érzéseit azonban egy újabb katasztrófa szakítja félbe.
Az Egy óra versek közt előadásain a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek társaságában/tolmácsolásában klasszikus és kortárs költők legszebb költeményeit hallhatják a kedves látogatók.
A Norvégminta lassan hömpölygő, mégis rendkívül szórakoztató színpadi élmény, ahol minden mondat alatt ott remeg a kérdés: vajon mi is elférünk-e ebben a rend mintázta világban? Nagyon skandináv, nagyon mai és nagyon humoros. És közben nagyon is rólunk szól.
A rapid világában vagyunk és nyolc páros története kerül terítékre. A színészpáros arra keresi a választ, hogy egy tíz perces rapid randi alatt vajon lehetséges-e szerelembe esni. Mindenki egyedül van, és mindenki kapcsolatra vágyik.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, a titokzatos idegen, egy életerős férfi, aki puszta jelenlétével felszínre hozza és felkorbácsolja az elfojtott vágyakat, gátlástalanul kihasználva helyzetét, a szenvedés, a hiány által generált lehetőségeket.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.
16 éves kortól ajánlott.
A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.