A gyerekek aktív részvételével és segítségével Angyalka megjavítja a csibészkedő, rosszcsont Krampuszt, aki mindent elkövet, hogy megzavarja Nagypapa, Nagymama és Unoka békés karácsonyi készülődését. Egy kis átneveléssel végül Krampusz rájön arra, hogy nem is olyan rossz jónak lenni, de azért egy kis elevenség sosem árt.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.
Sebastian Seidel darabja parádés módon hozza közel Shakespeare drámáját a ma emberéhez, vagy akár mint kötelező olvasmányt a középiskolás közönséghez. A történet szerinti két fiatal, mozibüfésként dolgozó, állástalan színész úgy dönt, előadják a Hamletet.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, egy titokzatos idegen… November 24-én 17 órától legyen részese a próbafolyamatnak, nézzen be a kulisszák mögé, ahol a Zenthe Ferenc Színház következő bemutatója készül: a Bűntény a Kecskeszigeten!
A KuglerArt Szalon intim atmoszférája és nagypolgári miliője miatt a közönség úgy érezheti, mintha Ady és Léda vendége lenne, a vendéglátók pedig minden titkukba beavatják a publikumot: hogyan lehet elrontani mindent halhatatlanságért cserébe.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi lett a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, vajon eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek.
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
A rendhagyó vizuális effektekkel, korhű zenei betétekkel kiegészült darabban feltűnnek az akkori közhangulatot megidéző hús-vér karakterek, akik a politikai mérleg két serpenyőjéből kitekintve, hiteles korrajzot formázva jelenítik meg az első világháború előzményeit, kitörésének rejtett részleteit s annak drámai következményeit.