Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik! Kerestetik az a szépséges leányzó, aki a bál utolsó napján elveszítette a jobb aranycipőjét. A birodalom összes szép lányának próbát kell tennie!
És az a hajadon, akinek hajszálpontosan illeszkedik a lábára az aranycipellő, a királyfi felesége legyen örökkön-örökké, míg a világ világ!
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében. Az évről évre megrendezésre kerülő Budapest Ballet Grand Prix a világ minden tájáról fogadja a tehetséges fiatal táncművészeket, hogy próbára tegyék kiválóságukat, tehetségüket és elhivatottságukat.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány alatti lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett.
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A két világháború közötti magyar ipar fellendítői, úgy mint Weiss Manfréd (gépipar), Richter Gedeon (gyógyszer), Aschner Lipót (Tungsram), Goldberger (textil) mind asszimilált zsidók voltak. E zsidó gazdasági elit iskolapéldája Goldberger Leó, ’textilkirály’, aki Horthy személyes barátja, tanácsadója,
kártyapartnere és még képviselői is.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A Grincs egy cinikus, zsémbes zöld szőrmók története, aki el akarja lopni a karácsonyt, ám végül egy kislány őszinte ünnepi lelkesedése szívhez téríti. Vicces és szívmelengető történet a karácsony lényegéről és az optimizmus megtörhetetlen erejéről...
A Grincs magányosan éldegél barlangjában a Kobak hegyen, egyetlen társasága hűséges kutyája, Max. A barlang tele van mindenféle találmánnyal és szerkentyűvel, melyek a házigazda mindennapi kényelmét szolgálják, így a Grincs csak akkor látja szomszédait Kifalván, amikor kifogy az élelemből. Kifalva minden évben karácsonykor megzavarja hősünk magányát az évről évre egyre nagyobb, fényesebb és hangosabb ünnepléssel. Amikor a Kik bejelentik, hogy idén háromszor nagyobb lesz a karácsony, a Grincs rájön, hogy csupán egy módon biztosíthatja a csendet és a békességet: el kell lopnia a karácsonyt. Úgy dönt tehát, hogy Mikulásnak adja ki magát, sőt, terveihez csapdába ejt egy nyafka rénszarvast is, hogy legyen, aki húzza a szánját. Eközben odalent Kifalván Cindy-Lou Ki, egy kislány, akiben túlcsordul a karácsonyi vidámság, a barátaival azt tervezi, hogy csapdába ejti a karácsonyi köreit rovó Mikulást, hogy megköszönhesse neki a sok segítséget, amit túlterhelt édesanyjának nyújt. Ahogy közeledik a karácsony, félő, hogy a jószándékú terv ütközni fog a Grincs jóval ármányosabb ügyködésével...
A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal.
A Berczik Sára Budai Táncklub hagyományaihoz híven idén is megrendezi gálaelőadásait. Az előadásokon az elmúlt tanév legsikeresebb koreográfiái szerepelnek. A műsorokban fellépnek a táncklub klasszikus balett, modern tánc és művészi torna tagozatos növendékei.
Három jóbarát – Máté, Frici és Endre – minden évben elvonulnak pár napra egy erdei házba, hogy a középiskola óta tartó barátságukat ünnepeljék. Idén azonban új tagokkal egészül ki a társaság:
“Az, ki szörnyekkel harcol, jobb, ha vigyáz, nehogy ezáltal maga is szörnnyé váljon. Ha sokáig pillantasz az örvénybe, az örvény beléd pillant.” – F. Nietzsche
A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.
A digitális örömszerzés váratlanul analóg depresszióval társulhat, mert az emberi személyiséget nem lehet csak úgy lekapcsolni.
Hogyan befolyásolja a digitális világ az analóg érzelmeinket? Mit ad nekünk és mit vesz el tőlünk a technológia? Hol marad a gépek között az ember? Mit kezdjünk a valósággal, amit immár ténylegesen minden téren átsző a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az alternatív online én-változataink? Mit tudunk tenni a mesterséges intimitás helyett a valódi kapcsolódásokért? Miért hiszünk inkább egy alkalmazásnak mint szeretteinknek vagy önmagunknak?
Tari Annamáriával új, Üresre töltve című könyvének témájában játszunk januárban, a közönség ötletei, inspirációi alapján.