A St. Petersburg Academic Ballet előadásában A diótörő balett több mint egy klasszikus darab – ez egy utazás a mesék birodalmába, ahol a páratlan orosz balett-technika találkozik Csajkovszkij felejthetetlen zenéjével és az ünnepek melegségével.
Világhírű táncosok, lélegzetelállító díszletek és a több mint 130 éves baletthagyomány ereje kel életre minden mozdulatban. Az előadás egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élmény.
A JESZ előadása empátiával, sok humorral, feszesen komponált mikrojelenetekkel és interakciókkal viszi színre Beckett klasszikusát. Azt a létélményt, ami a kisebb dolgok bekövetkezésére („kérem a következőt”, befut-e a szerelvény stb.), vagy a nagyobb dolgok megtörténtére való várakozásnak a tapasztalata (a megszabadulás az önkénytől, a Megváltó eljövetele – amire többször utal Beckett szövege), azt kiben-kiben másként, de mélyen átélhető módon teszi elevenné és érvényessé a JESZ Godot-ja.
Mi történik, amikor egy megtört pszichiáter és egy világot megérteni akaró kamasz egymás tükrévé válik? Mi marad az emberből, ha eltávolítják belőle a szenvedélyt?
Az Equus lebilincselő drámája ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Forrásunk a kortárs magyar költészet. Formánk a kötetlenség. Nem adózunk különös tisztelettel a felkent lírának, sokkal inkább kitereljük a verslábakat a templom elé. Szállóigék és fülbemászó dallamok kelnek útra és hirdetik, hogy a költészet ma sem egy szűk, intellektuális réteg hobbija, hanem számtalan formában velünk van.
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem.." - Hunyady Sándor, író
Mazsola, a gazdájától elkergetett induri-pinduri malac és a melegszívű Manócska felejthetetlen történetei elevenednek meg a bábszínpadon. Az előadás Bálint Ágnes eredeti meséjéből íródott, nagy sikerét az emlékezetesen kedves bábfigurák garantálják.
A Lúdas Matyi talán a legismertebb magyar mese, amit minden gyereknek látnia kell! A Dörmögő Dömötör Színház
interaktív zenés produkciója humoros formában mutatja be, hogy egy furfangos szegény legény hogyan jár túl a gazdag
uraság eszén, és miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság, a kapzsiság és a butaság felett.
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.
Minden hétvégén kinyitja kapuit a Fém Kuckó, hogy mesejátékokkal töltse meg a Belvárosi színház kávézóját a Helytelenek Társulat.
[március 27-én végleg bezár a FÉM. az utolsó előadások jönnek]
A Lúdas Matyi talán a legismertebb magyar mese, amit minden gyereknek látnia kell! A Dörmögő Dömötör Színház interaktív zenés produkciója humoros formában mutatja be, hogy egy furfangos szegény legény hogyan jár túl a gazdag uraság eszén, és miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság, a kapzsiság és a butaság felett.
ADVENTI CSODAVÁRÓ KÉSZÜLŐDÉS
Programunkkal a karácsony előtti rohanós készülődésbe szeretnénk egy nyugalmas délutánt csenni, amikor igazából elkezdhetünk átszellemülni, hogy az advent valódi ünnepvárás legyen.
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben.