Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje, feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza...
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését?
Ez a színmű szinte minden csehovi motívumot felvonultat: félúton a dráma, a tragédia és groteszk között.
A csehovi történetmesélés egyik összefoglalásának is tekinthetjük.
A címben rejlő "Cseresznyéskert" szimbóluma a vesztett illúzióknak, amely a régi elmúlt életünk jelképe is egyben.
Az Én vagyok én, Petőfi Sándor személyiségét akarja megtalálni, hogy hogyan gondolkodott a magyar irodalom máig koronázatlan királya az utolsó hónapokban, napokban. Miért áll közel hozzánk néha idegesítő, néha megrendítően ügyetlen alakja.
O. márkiné személyes története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Nézőpontja a romantikus hősé: O. márkiné idegrendszerével, őszinteségével, és nem utolsó sorban állapotával haladunk jelenetről jelenetre. A megbocsátás és a szerelem győzedelmeskedik a félelem és a múltban átélt traumák felett.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Harisnyás Pippi járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában...
Synge kétségtelenül a modern ír dráma atyja. Fergeteges, fekete humorú komédiája valójában hihetetlenül pontos korrajz, és egyben megrendítő, költői mű.