Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László
vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel… Vajon barátra
talál-e mire az út végére ér?
Játék, humor, játék és játék. Számunkra ez Vitéz László.
Az előadást Kemény Henrik emlékéneknek ajánljuk.
Egyik kezem, itt a vállam… várj, mert összeakadt a lábam. Nagy a gubanc, a kezem, a fejem, a lábam a hátam… Nézd repül a repül a repülök, a nyakadba csücsülök, onnan már könnyen lemászom, de már megint elhagytam a kabátom.
Az előadáson való részvételt 18 hónapos kortól ajánljuk.
Toronykőy Attila
Operatúra Papagenóval
A gyermekek biztonságos látogatása érdekében szülői felügyelet nélkül a programon való részvétel nem lehetséges.
Hogyan alakul ki a VILÁG? Járjuk körbe együtt! A népi motívumokra épülő játék során megteremtődik az ég, a föld, a Nap, a Hold, a csillagok, a vizek… virágok, állatok. Gyere el, és teremtsünk együtt egy színes VILÁGOT!
Figyelem, figyelem! Közhírré tétetik! Kerestetik az a szépséges leányzó, aki a bál utolsó napján elveszítette a jobb aranycipőjét. A birodalom összes szép lányának próbát kell tennie!
És az a hajadon, akinek hajszálpontosan illeszkedik a lábára az aranycipellő, a királyfi felesége legyen örökkön-örökké, míg a világ világ!
Az üzleti életben sikeres, de magánéletében boldogtalan bankvezér beleszeret az egyik alkalmazottjába. Titokban egy autót ajándékoz neki, és még sofőrnek is elszegődik mellé, csak, hogy kiderítse, a lány önmagáért szereti-e.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
„Illúziók – improvizált színházi előadás az Itt és Most Társulattól, újra Budapesten!”
A lengyelországi bemutató és a tavalyi hazai premier után az Illúziók visszatér a színpadra – most ismét átélheted a valóság és képzelet határán mozgó improvizált történeteket.
A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához. Ezalatt nemcsak azt próbálja megérteni, hogy hol van az ő helye a világban, hanem arra is választ keres, hogy a mesterséges intelligencia korában mit jelent embernek lenni. Mik vagyunk és mivé leszünk, ha ezt az utat járjuk.
Előadásunk igazi csemegének tekinthető, három rövidebb részből áll szünet nélkül, három alkotó művét láthatja benne a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk. És mégis a hatás együtt még erősebb. Különböző képekbe, világokba, mozgás rendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló, a tánc szépségén, élvezetén át szólal meg a nyelvezetük. Az előadásban szembetűnik a másság és ugyanannyira a hasonlóság, támogatják és erősítik egymást, és az összekötő: a nyelven túli nyelv a tánc.
A Diótörő meséjét – Csajkovszkij csodálatos balettja révén– mindenki ismeri. Az előadás az eredeti Hoffmann által írt mese alapján készült melybe a balett szervesen illeszkedik.
Az eredeti Kisvakond mese csokorba fűzve több apró könyvrészletből – (film) epizódból kiragadott jelenettel,
egységes egésszé formázva. A mozisok ezt egész estés családi filmként aposztrofálnák, de mivel ez egy bábjáték
+ élőszereplős combo, így elneveztük ezen a néven.
Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.
Balázs Ágnes gyönyörű meséjét szívből ajánljuk hat éves kortól, alsó és felső tagozatos gyermekeknek egyaránt. A darab különlegessége, hogy az író, Balázs Ágnes nemcsak több ismert Andersen történetet mesél el újra, de a híres dán meseíró, Hans Christian Andersen mesekönyvének születéséről is szól, miközben különleges érzékenységgel mutatja be az anderseni lélek szépségeit.