Az év egyik fénypontja 2024-ben is a Klasszikus karácsony, melyen a régit az újjal, a hagyományt az innovációval kapcsolja össze a Danubia Zenekar lélekemelő és szórakoztató módon.
A klasszikus Diótörő-mese… kicsit másképp – Lackfisan. A hagyományt folytatni kell, idén is A diótörő teljes zenéjével ünnepel a Danubia Zenekar, ez alkalommal Lackfi János átiratát meséljük el.
A Danubia Zenekar újévi produkciójával a pompás bécsi újévi koncertek hangulatát varázsolja Budapestre megidézve a 19. századi–századfordulós bálok, operett-előadások, hangversenyek elegáns világát.
Új névvel, új helyszínen, de a megszokott, felfokozott, összetett képi és zenei élményt nyújtó formával és minőséggel várjuk közönségünket november végén legendás filmzene koncertjeinken, melyek mindig óriási érdeklődésre tartanak számot, köszönhetően a kiváló filmzenékkel és filmes képi világgal, illetve Hollerung Gábor élvezetes konferálásával és szuggesztív vezényletével összeállított, igazán egyedi koncertélménynek.
Új névvel, új helyszínen, de a megszokott, felfokozott, összetett képi és zenei élményt nyújtó formával és minőséggel várjuk közönségünket november végén legendás filmzene koncertjeinken, melyek mindig óriási érdeklődésre tartanak számot, köszönhetően a kiváló filmzenékkel és filmes képi világgal, illetve Hollerung Gábor élvezetes konferálásával és szuggesztív vezényletével összeállított, igazán egyedi koncertélménynek.
Ezúttal is a filmzeneirodalom legjavából válogatunk, az örökzöldek mellett a legújabb sikerfilmek zenéit is műsorra tűzve.
A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.
Az advent varázsához ösztönösen kapcsolódik az éneklés élménye. Aki pedig volt már valaha Cantemus koncerten, az tudja, hogy a kristálytiszta hangokon lélekbe lopózó csoda igazi katartikus élményhez vezet.
A nehézkes útkeresés és a könnyű sikerek kontrasztjaival folytatódik a BFZ Brahms-sorozata, a koncert fajsúlyos műsorszámait magyar táncok vezetik fel.
A Belvárosi Zenei Esték keretét adó zenekari hangversenyek mellett szóló- és kamarakoncerteket is magában foglal a sorozat. Kiss Péter zongoraestjének műsorában a beethoveni dráma hevülete találkozik a Chopin-keringők hol briliánsan csillogó, hol finoman melankolikus poézisével.
Ritkán hallható szvit, klasszikus versenymű, Bach előtti tisztelgés és egy szimfonikus életmű záróköve. Ezt kínálja az északi levegőt árasztó, helyenként mégis tüzes hangverseny, amelyet a BFZ rendszeres vendégkarmestere, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin és a Glyndebourne Festival Opera zeneigazgatója, Robin Ticciati vezényel.
A BBC Magazine ötcsillagos lemezkritikája szerint „intenzív kifejezéssel és roppant melegséggel” játszik tavaly megjelent debütáló albumán a muzikalitásával és színpadi jelenlétével is magával ragadó Matilda Lloyd, aki számos koncertje mellett mesterkurzusokat tart, podcast-sorozatot vezet, és Afrikában jótékonykodik.
A világhírű lett mezzoszoprán, Elīna Garanča korunk egyik legkeresettebb operaénekese. Vokális teljesítményét és színészi alakításait Salzburgtól Bécsen és Párizson át New Yorkig a világ minden táján ünnepli a közönség.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.