A régi ihletet ad az újnak, az új forma más minőséget teremt – a variációk izgalmas és értékteremtő játékával a Liszt Ferenc Kamarazenekar évek óta kiemelkedik a klasszikus zenei koncertek programkínálatából. Zeneakadémiai bérletük bővelkedik az újra értelmezésekben, az „ismerős, de mégis más” varázsát adó zenei változatokban.
Az orosz zene történetében a balett egyike a legfontosabb műfajoknak: a jelentős zeneszerzők életművében kulcsszerepet töltenek be egész estét betöltő nagy táncjátékaik.
Az otthonos légkörben zajló programokon a nézők, miközben a zenekar kiváló művészeinek játékát hallgatják, játékosan és interaktívan ismerkednek meg a szimfonikus zenekar hangszereivel és a koncertre járás szabályaival. A hangverseny után kakaó várja a gyerekeket az előtérben.
A világszerte ünnepelt német szoprán, Marlis Petersen lesz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólistája azon a hangversenyen, amelyen az együttest főzeneigazgatója, Vashegyi György a bécsi Musikverein nagytermében vezényli 2025. március 5-én.
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.