A 2018-ban alakult Korossy Kvartett célkitűzései közt szerepel a méltán híres magyar vonósnégyes-hagyomány továbbörökítése, illetve a minél szélesebb repertoár megismertetése, bemutatása a hazai és a külföldi közönség számára.
Hat szerző, hat mű, hatvanhat év, de semmi ördögtől való. Sőt, a szezon egyetlen BMC-ben tartott programja többször az ég és a mennyek felé irányítja tekintetünket. Joggal nevezhetjük az estet kortárs koncertnek, noha az 1940-től 2006-ig ívelő zenékből mindössze egy született az ezredforduló után.
A 2025-ös esztendőben a francia zene történetének jeles alakjaira emlékezik a zenei világ: 100 éve hunyt el Erik Satie, 150 éve Georges Bizet – ugyanebben az évben, vagyis 1875-ben született Maurice Ravel.
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
A legnagyobb operaslágerek… a te történeteddel. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével.
A Nemzeti Filharmonikusok művészeinek kamarakoncertje
Egy nappal a francia impresszionista komponista 150. születésnapja után rá emlékezünk, kamaraművei és mások alkotásai által idézve fel hatását a kortársakra és az őt követő generációra.
A Flesch-bérlet harmadik estjének programját a klasszikus kamarazene-irodalom egyik remeke, Mozart 1785-ben megjelent, nagy kortársának és példaképének, Joseph Haydnnak ajánlott hat darabból álló vonósnégyes-sorozatának első darabja, ismert melléknevén a „Tavasz” vonósnégyes indítja.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.