Összes kategória

Kabalevszkij: Colas Breugnon – nyitány Sosztakovics: I. hegedűverseny Csajkovszkij: III. szimfónia Vadim Repin – hegedű Vezényel: Hollerung Gábor

A könnyed szórakozástól a megrázó drámáig ível Takács-Nagy Gábor sorozata, a Haydn–Mozart Plusz legújabb koncertje. Ritka alkalom, hogy egy koncerten két kettősverseny is megszólal. A szólisták nemcsak a zenekar tagjaiként bizonyítottak már sokszor, hanem a 2019-es Végh Sándor Versenyen épp ezekben a duófelállásokban nyerték meg a klasszikus kategóriát.

A glissonic az egyik legújabb hangszer, 2016-ban kezdte el fejleszteni a szaxofonos Váczi Dániel és Terebessy Tóbiás. A klasszikus hangszerek felől nézve a glissonic vajon egy kivételes hegedű, vagy inkább egy speciális klarinét? S ha már viszonyítások: egy napjainkban írt zongoraverseny vállalhatja-e az összehasonlítást Mozart hasonló műfajú darabjával?

Szülő-gyerek, férj-feleség, fivér-nővér, egy család. A muzsika is jó, ha családban marad? A választ keressük együtt hangversenyünk fellépőivel.

A Zenemánia következő évadában egyetlen nagy jelentőségű zenei műfajt fogunk körbejárni: a szimfonikus költeményt. Ám nem a híres darabokat fogjuk megvizsgálni, hanem olyan szerzők itthon nem játszott műveit, akiknek minden egyes hangjuk meglepetést tartogat.

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma (HWV 56) a műfaj egyik leggrandiózusabb alkotása, Händel főműve. Az oratóriumot 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és Händel életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő.

Énekelt és beszélt szó, két fél-szcenírozott zenés színpadi műben négy női sors. Láng István 1988-89-ben, Bächer Iván Oszkár című színművére komponálta TV-operáját, amely most kerül először koncerttermi közönség elé. Tihanyi László, aki egyben az est karmestere és az UMZE felkérésére folytatja zenés-színházi műveinek sorát.

Nagy kamasz, szenvedélyesen szerelmes és megbízásra dolgozó zeneszerző műve, a minimalizmust képviselő és romantikus kompozíció egyaránt felhangzik majd ezen a koncerten, amelynek programja majdnem száz esztendőt fog át az 1880-as évektől az 1980-asokig. A Concerto Budapest vendégszólistája az orosz Borisz Brovcin lesz.

Ravel: Bolero Ravel: G-dúr zongoraverseny Csajkovszkij: VI. szimfónia Fejérvári Zoltán – zongora Vezényel: Baráti Kristóf

Összetett, szappanoperába illő egymásra hatások és fel-felbukkanó magyaros motívumok. Mozart első szimfóniája és utolsó hegedűversenye. A 19. századi fagottirodalom egyik kulcsdarabja, házi zenekarra komponált stílusgyakorlat és persze a szokásos, Pilz János garantálta minőség – ezt ígéri a Concertino sorozat tavaszi hangversenye.

John Williams: Star wars Előad és vezényel: Hollerung Gábor

Győri Filharmonikus Zenekar – „Megtartva” Hangversenybérlet Polyák - Homonnay

Antonín Dvořák 1901-ben, Prágában bemutatott háromfelvonásos operáját, a Ruszalkat hallhatjuk elsőnek. Majd Giacomo Puccini Pillangókisasszonyából és a Gianni Schicchi című vígoperából hangzik el egy-egy híres ária. Végül Beethoven C-dúr zongoraversenye és Pastorale szimfóniája zárja az előadást.

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének koncertjein Halász Pétert, a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, a dán Michael Schønwandtot és a tavaly nagy sikerrel bemutatkozott Karen Kamenseket láthatjuk a pulpituson.

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.

A Budapesti Vonósok egy megindító vonószenekari darabbal idézik meg Petrovics Emil zeneszerző alakját, majd Érdi Tamás szólójával Chopin népszerű, f-moll zongoraversenye szólal meg. Kevesen tudják, hogy Petrovics mennyire kedvelte Chopin muzsikáját, a lengyel zsenit szívesen emlegette a legnagyobbak – Michelangelo, Bach és Bartók – között.

Eötvös Péter, a zeneszerző és karmester főszereplését, valamint a Concerto Budapesttel évek óta rendszeresen és nyilvánvaló örömmel együttműködő német hegedűművész fellépését ígéri a koncert, amelynek nyitószáma a görög mitológiára, Homéroszra, James Joyce-ra és Franz Kafkára egyaránt visszautaló Sirens´Song lesz.

Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, op.88 Dvořák: Szláv táncok – válogatás Brahms: Magyar táncok – válogatás

Négykoncertes bérlete utolsó előadásán a Liszt Ferenc Kamarazenekar szinte mindent egy kicsit másképp csinál, mint azt várnánk. Az átiratokkal gyakran kísérletező együttes Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, majd a csodás Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalait hallhatjuk egészen új ruhába öltöztetve, és talán már nem is meglepetés: az oktett előadásakor sem nyolcan lesznek a pódiumon.

Induló, tangó, dzsessz, szürrealizmus, spártaiak, keringő – aligha lehetne színesebb műsort összeállítani. A koncerten szereplő századfordulós és múlt századi argentin és francia szerzők mind különcök, tradíciókra fittyet hányó, furcsa egyéni stílusuk mégis jólesően változatos egységbe kovácsolja őket. Kagel szórakoztató zenéje, Piazzolla borúja, Ravel élénksége, Milhaud egzotikussága és Satie senkiével össze nem mérhető észjárása felejthetetlen élményt ígér.Akárcsak az est szólistája, a dél-koreai Seong-Jin Cho.

2021-ben három részes bérlettel folytatódik az Operajátszóház a Budapesti Vonósokkal. Ezúttal alkalmakon átívelő folytatásos operamese lesz. A mese neve: Bohémélet.

Miután a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, a Deutsche Grammophonnal kizárólagos szerződésben álló dél-koreai Seong-Jin Cho kétszer is eljátszotta Ravel zongoraversenyét, harmadik koncertjén Liszt Ferenc A-dúr concertójának szólistájaként lép fel a BFZ-vel. Persze nem csak a versenymű változik: az évadban egyedülálló módon csupa Liszt-mű szólal meg a koncerten.

A Magyar Kincsek-sorozat zárókoncertjének programja három zenetörténeti korszakot idéz majd elénk, három izgalmas és túlnyomórészt a felfedezésünkre váró alkotás révén. A Háry János elé utólag megkomponált Színházi nyitány a daljáték korántsem mindahány előadásán szólal meg; e mű koncertverziója legelőször 1932-ben, a bécsi Musikvereinsaalban hangzott el.

Műsor: Népszerű dallamok Mozart, Mendelssohn, Bellini, Verdi, Leoncavallo és Puccini műveiből.

Arvo Pärt: Fratres Mozart: Sinfonia concertante K. 297b Sosztakovics: IX. szimfónia Vezényel: Lilyan Kaiv

A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból.

Három éve lépett először együtt közönség elé Miklósa Erika és Balázs János, hogy megkeressék azt a közös hangot, amely mindkettejük zenei területének, az operaműfajnak és a zongorairodalomnak is sajátja. Magától értetődő módon talált egymásra e két világ és a két előadó, hiszen mind az opera, mind a zongoraművészet ragyogását élte a romantika korában, s újbóli fellángolását a múlt évszázadban.