A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg a közönség. A lusta, de furmányos tanonc megpróbálja megúszni a rábízott feladatot, és seprűket kelt életre, hogy azok helyette végezzék el a munkát.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.
Mozart: g-moll vonósötös / String Quintet in G minor, K. 516
Vivaldi: Versenymű három hegedűre / Concerto for 3 violins in F major, RV 551
Szünet / Intermission
Schubert: C-dúr vonósötös / String Quintet in C major, D. 956
Az ütősök izgalmas világa a törzsi dobolástól a rock and rollig és tovább! Milliónyi hangszer, hiszen szinte bármiből lehet ütőhangszer - becsatlakozni ér!
A Budapest Klezmer Band több, mint 35 éve szórakoztatja közönségét. A zenekar alapítója Jávori Ferenc „Fegya”, akinek szerzeményeit, átiratait minden kocnerten hallhatja a közönség, ezzel is népszerűsítve a Közép-Kelet-Európából származó tradicionális zsidó zenét.
„Virágok közé rejtett ágyúk.” – mondja Schumann Chopin zenei világáról. A Zeneszerzőportrék sorozatban tehetséges fiatal művészek és a házigazda, Eckhardt Gábor mutatják be most Chopin pályája kezdetét.
Hogy operába, één?? Üljek a szűk nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon? Na neem! A Zenegyűlölő visszatér és ezúttal az operába (nem) látogat el.
A Semmi komoly-sorozat új bemutatójában szerelmes, féltékeny, ünneplő vagy épp elmélázó dallamok felelgetnek egymásnak - a madrigáloktól a Love me do-ig. Koncert után szimfonikus karaoke.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
Ne hagyja ki ezt az egyedülálló koncertet, ahol az olasz zeneszerző, Antonio Vivaldi halhatatlan műve, a Négy évszak csendül fel. Ez a különleges este egy vonósnégyes előadásában elrepíti a hallgatóságot Vivaldi zenei varázslatába.
Idén a 150 éves Zeneakadémia alapítójáról, Liszt Ferencről is megemlékezik az intézmény, így az ünnepségsorozat a jubileumi hangverseny másnapján is folytatódik. A zenekari koncertet – a mesterhez méltó módon – Liszt legkedvesebb hangszerén előadott szólóest követi egy olyan sorozattal, amely egész életén átívelt.
A 2025/2026-os évad nyitóhangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az együttes főzeneigazgatója, a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével mindenekelőtt jóleső visszatekintésre invitálja közönségét, megszólaltatva Lalo operája, az Ys királya nyitányát,
amely a mű magyarországi bemutatójának közelmúltbeli sikerét idézi fel.
Újdonság, virtuozitás és örök klasszikus – ezzel az összeállítással kezdődik a Filharmónia Magyarország 2025/2026-os évadának kecskeméti koncertsorozata a zene világnapján.
A Karzatkoncert-sorozat következő állomása Bécs, az osztrák fővárosról pedig garantáltan mindenkinek a zene jut eszébe, legyen szó a klasszika mestereiről, a Monarchia időszakának pezsgő zenei életéről vagy az új bécsi iskola modern muzsikájáról.