Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki.
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon.
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak
Ha azt mondom, ’Oda vagyok magáért’ , az Fényes Szabolcs’ Ha azt mondom, ’Küldök néked egy nápolyi dalt’, az megint Fényes Szabolcs Ha azt mondom, ’Van-e szerelmesebb vallomás’ már tudjuk, hogy Fényes Szabolcs. Fényes Szabolcs zeneszerző, a filmzene és a slágerek királya, több mint 100 filmhez szerzett zenét, 700 dalt és 45 zenés játékot írt.
A társulat író-rendezői éjszaka és hajnalban kiHalásszák az aznapi hírfolyam legizgalmasabb híreit, majd ezekből reggel tízre darabot írnak, napközben a színészek bepróbálják a hirtelen szült hírdrámát, délutánra felépül a díszlet, elkészülnek a jelmezek, hattól fényezés, héttől meg hadd szóljon.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? Mit fed el, és mit hoz felszínre? Miért iszunk? Mikor iszunk? Mire iszunk? Hogyan találkozunk a problémával fogyasztóként, hozzátartozóként vagy társként? A 1,5 ezrelék egyéni és kollektív szembenézés a félelmeinkkel, szorongásainkkal és vágyainkkal.
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához. Ezalatt nemcsak azt próbálja megérteni, hogy hol van az ő helye a világban, hanem arra is választ keres, hogy a mesterséges intelligencia korában mit jelent embernek lenni. Mik vagyunk és mivé leszünk, ha ezt az utat járjuk.
Három jóbarát – Máté, Frici és Endre – minden évben elvonulnak pár napra egy erdei házba, hogy a középiskola óta tartó barátságukat ünnepeljék. Idén azonban új tagokkal egészül ki a társaság:
Mi fér bele egy baráti kapcsolatba? Honnan tudhatja az egyén, hogy felkészült a szülői szerepre? Mik lehetnek a szempontok egy potenciális biológiai apa kiválasztásakor? Mennyire determinálja az egyének közti kapcsolatokat a nemi hovatartozás vagy a szexuális orientáció?
Pogány Judit olyan érdekes ember aki tehetségével, és pályafutásával példát és irányt mutat a hazai kulturális élet sokszínűségében. A műsorban elhangzik vers, próza, beszélgetés miközben fény derül soha nem hallott színházi kulisszatitkokra, sztorikra. A beszélgetés végig kísér egy életúton, képet kapunk arról a folyamatról ahogy kibontakozott a tehetség, milyen szerepe van a szorgalomnak, a szerencsének. Kik voltak azok a kollégák akik hatással voltak a csodálatos pálya alakulására.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.
A német ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb műve, Otfried Preuβler Krabat című regénye lebilincselően izgalmas történet barátságról, közösségről, varázslatról és felnőtté válásról. A filmen és színpadon is többször feldolgozott, klasszikus történet vadonatúj bábszínházi adaptációját Kali Ágnes és Hegymegi Máté írja.