Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Egy brutális világban egy kirúgott vegyész összefog egy nagystílű bűnözővel, és hullák cseppfolyósítására szakosodik. A bűn persze kifizetődő – eleinte. De aztán…
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
A történet helyszíne az MMM, vagyis a Miskolci Manó Manufaktúra, ahol két manó, Huppancs és Bóbi, lázas sürgés-forgásban készül a Mikulás érkezésére. Látszólag minden rendben halad, de valójában Bóbi folyton elbóbiskol, Huppancs pedig inkább felfordulást okoz, mint rendet teremt. A műhelyben mindenhol dobozok, szalagok és csomagolópapírok hevernek, miközben a két manó türelmetlenül várja a Mikulást, aki azonban késik.....
A félreértések – akárcsak a jogi eseteknél – a nehezen értelmezhető információs táblánál kezdődnek: mindenki a közjegyzőt keresi, aki furcsamód mindig máshol tartózkodik, vagy úgy tűnik, hogy nem a szokott helyén van. Sőt, Szabó Kálmán közjegyző (Szőke Zoltán) maga sem biztos abban, hogy valóban az-e, aki.
Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára van szükség, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A csodát pedig bátorsággal és küzdelemmel lehet kiérdemelni…
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt. Az áldás mellett azonban átok is kíséri: akit megszeret vagy az ágyába fogad, azt hamarosan utoléri a halál.
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Vajon hány búzaszem kell a boldogsághoz? A Kiskakasnak és a Gazdaasszonynak csak egy kevés jut minden napra, mégis vidáman élnek. Egy nap azonban a Kiskakas pénzt talál a szemétdombon.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.
Exkluzív bundák, kacér nők, felajzott férfiak, és megannyi bonyodalom, ami lavinaként zúdul a szereplőkre. Mi kellhet még egy frenetikus bohózathoz? A Tisztelt Publikum, aki kiélvezi ennek a helyzetkomikumokkal keresztül-kasul átszőtt kalamajkának minden pillanatát.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a másságról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy gyerekkel megeshet.
Mi történik, amikor egy megtört pszichiáter és egy világot megérteni akaró kamasz egymás tükrévé válik? Mi marad az emberből, ha eltávolítják belőle a szenvedélyt?
Az Equus lebilincselő drámája ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Szőcs Artur rendező napjainkba helyezi az eredetileg több mint hatvan éve játszódó történetet, s ekképp egy okosotthon technikai csodái is tovább komplikálják az eredeti bonyodalmakat