A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában feltett kérdéseket, miközben próbálnak megválaszolni néhány sajátot is.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A barátságról szól ez a történet.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
A Nemzeti Színház elkötelezetten törekszik arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a színművészeti egyetemek oktatási és gyakorlati képzésébe. Ennek újabb mérföldköve A magyar népmese háza projekt, amelyben rendező szakos hallgatók számára kínálunk lehetőséget népmese-előadások színrevitelére, a Nemzeti Színház fiatal színészei és a gyakorlatukat töltő színművész hallgatók közreműködésével.
A magyar népmesék a nemzeti kultúránk fundamentumai, amelyek az anyanyelv elsajátítása után talán a legelső találkozási pontot jelentik a gyermekek számára a magyar kulturális örökséggel. Ezek a mesék évezredes tudás letéteményesei, amelyek a magyarság szellemi örökségének legmélyebb és legtisztább rétegeit hordozzák magukban. Éppen ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy ezek a történetek újra és újra elhangozzanak, és minden nemzedék számára tovább öröklődjenek. Jelen esetben a 4–8 éves korosztályt szeretnénk megszólítani, miközben bevezetjük őket a színház varázslatos világába is.
Felejtsd el a sztereotípiákat, Alexander Popa darabja három színész játéka. Férj feleség, jóbarát. Vélt és valós igazságok, nyomozás, (mert egy titok leleplezése mindig nyomozás is egy kicsit). Nevetni fogsz, majd meglepődsz, majd szembe kerülsz a titokkal.
W. Shakespeare: És Rómeó és Júlia. Ki ne ismerné a történetet, a híres mondatokat. De ahogy Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter tolmácsolásában láthatjuk 2025. október 20-án a miskolci Tudomány és Technika Házában a TTH Színpadon az valami egészen más…
Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára van szükség, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A csodát pedig bátorsággal és küzdelemmel lehet kiérdemelni…
Ha itt lennél velem, és fognád a két kezem - énekelhetjük Bódi László Cipő dalát. Vele indul és nagy formátumú, ismert emberek ismeretlen történeteivel folytatódik ez a verses interjúkötet, amely a Ha szeretsz... című népszerű könyv következő része.
A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A téma mindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismert problémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
A Csókos asszony egy igazi szerelmi történet, mely Budapesten játszódik Józsefvárosban. Az 1920-as évek környékén szinte lehetetlen a nyomorból kitörni. Talán éppen ezért tobzódik ebben a zenés játékban az egymás segítése, az élni akarás, a boldogság utáni vágy, persze rengeteg humorral, nevetéssel átszőve.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.