A Nem beszélve arról, hogy… az alkotói függetlenségről, a művészi személyességről, a szabad alkotásról és a független területen való működés nehézségeiről is beszél, egy párhuzamos szálon futó történeten keresztül. Egy független filmes rendezőnőt megihlet pár futólag elkapott mondat egy Laura nevű nőről, aki kitört az addigi életéből és egy határozott döntéstől vezérelve eltűnt.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Julia végigsziporkázik saját színes, nagyszabású életén, szerepeken, férfiakon. Aztán a korosodó díva beleszeret egy srácba, aki csaknem egyidős a fiával. Viszonyuk lesz, és hirtelen tétje lesz az érzelmeknek, a döntéseknek, az életnek...
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
Egy világ, ahol a maszat a rend, a takarítás meg a káosz... Muhi Andris kalandra indul, hogy megmentse barátait a pacák, a portörlők és a rettenetes rendmániások birodalmából. A Túl a Maszat-hegyen színes, varázslatos és fülbemászó zeneiséggel kísért utazás kicsiknek és nagyoknak – ahol a játék, a képzelet és a nevetés a legfőbb szövetséges. Egy musical, ahol a porszívók sem mindig a jó oldalon állnak!
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Szerelem, házasság, féltékenység, hazaszeretet, politika – egy izgalmas klasszikus. A Bánk bán legújabb színpadi adaptációjában a főszereplők fiatal színészek, akik a Nemzetiben értek be szerepeikre.
Jeromos politikai hasznot és milliós üzletet lát abban, ha a szegény székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgeti. A falu kocsmárosánál rendezi be főhadiszállását. Ki lesz képes ellenállni neki, és átlátni az ármánykodáson? A kocsmáros fia és a falu tekintélyes gazdája is harcba száll a tündökölni akaró Jeromossal.
Szerelem és politika: az élet két fontos mozgatórugója, így a művészet kimeríthetetlen ihletforrása is.
Moravetz Levente íróként szenvedélyesen kutatja a magyar történelem sorsfordulóit és karizmatikus egyéniségeinek életét, akiket kellő tisztelettel emel történelmi színműveinek főszereplőivé, méghozzá hús-vér emberként, szeretettel és sok humorral megjelenítve őket.
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!!
Újpesti Kulturális Központ nonprofit Kft. Polgár C
Chopin és George Sand szerelmi drámája elevenedik meg először magyar színpadon. Zene és szó különös színházi párbeszéde fogalmazódik meg a művészek eredeti levelei, visszaemlékezései, vallomásai és művei által. Az előadás szerves részeként élő
zongorajátékban hangzanak el Chopin mazurkái, keringői, prelűdjei.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.