Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.
1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban, a kétélű szabadságeszményt hirdető reagani Amerikában szeretik és elhagyják, kerülik és mégis lépten-nyomon megtalálják egymást – és vele a személyes és társadalmi megváltás reményét.
Vitéz László már nem az a fiatal siheder, akinek egykor megismertük. Haramiák elagyabugyálása helyett palacsintasütőjét ma már csak palacsintasütésre használja – főleg, ha unokája, Paprikajancsi palacsintát szeretne. Egy nap azonban beállít hozzájuk a Halál, mert eljött László ideje. Csakhogy ő nem adja könnyen magát: Jancsival egy mindent felforgató kalandra indulnak, hogy bejárják az eget, a földet és a poklot, kiállják a próbatételeket, és túl járjanak a Halál eszén.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.
A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.
Egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, a fiatalok bekötöznek a hölgy lakásába. Ám Mici, a hajdani ünnepelt színésznő titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár váratlanul babát vár, csak nem merik bevallani.
A darab azt vizsgálja, hogyan hisszük el, amit olvasunk, anélkül, hogy megkérdőjeleznénk, és hogyan befolyásolnak minket olyan történetek, amelyek egyszerűen nem igazak. A komédia egyben a „hollywoodi gépezet” kritikája is.
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”