A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.
A színpadi mű a fiatalok felnőtté válásának, öntudatra ébredésének története, amelynek segítségével néhány évtized alatt valóban nagyot fordult a világ körülöttünk.
Előadásunk a tiszazugi méregkeverők tragédiájának napjainkig tartó hatását vizsgálja korabeli és jelenkori történeteken keresztül. Mennyiben változtak a nők cselekvési lehetőségei?
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták.
Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
A digitális örömszerzés váratlanul analóg depresszióval társulhat, mert az emberi személyiséget nem lehet csak úgy lekapcsolni.
Hogyan befolyásolja a digitális világ az analóg érzelmeinket? Mit ad nekünk és mit vesz el tőlünk a technológia? Hol marad a gépek között az ember? Mit kezdjünk a valósággal, amit immár ténylegesen minden téren átsző a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az alternatív online én-változataink? Mit tudunk tenni a mesterséges intimitás helyett a valódi kapcsolódásokért? Miért hiszünk inkább egy alkalmazásnak mint szeretteinknek vagy önmagunknak?
Tari Annamáriával új, Üresre töltve című könyvének témájában játszunk januárban, a közönség ötletei, inspirációi alapján.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja megkapó őszinteséggel, helyenként ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. És ha a kép kicsit torz, nem biztos, hogy a tükröt kell okolnunk...
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
“Te hívsz haza. Haza? Van nekem hazám? Ilyen erővel még nem gondoltam rá. Ilyen erővel nem érintett meg ez a szó. Mintha apám, vagy anyám hívott volna. Van, aki ezzel is törődik? “
„Egy Nobel-díjas hazatérése” – Szent-Györgyi Albert ősbemutató
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
A Szentpétervári Balett Társulat valamint a Bolsoj Színház művészeivel autentikus előadásban indul országos turnéra Csajkovszkij Diótörője. A zenei élményről a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara gondoskodik Somogyi-Tóth Dániel karmester irányításával. Az előadás - mely a 130 éves baletthagyományokra épül - egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élményt ígér.
A Macskazene egy békés ebéddel kezdődik: Pacarel cukorgyáros bejelenti, hogy operaénekest szeretne szerződtetni, aki majd elénekli lánya operáját a párizsi operaházban, az új Faustot…
A félreértések – akárcsak a jogi eseteknél – a nehezen értelmezhető információs táblánál kezdődnek: mindenki a közjegyzőt keresi, aki furcsamód mindig máshol tartózkodik, vagy úgy tűnik, hogy nem a szokott helyén van. Sőt, Szabó Kálmán közjegyző (Szőke Zoltán) maga sem biztos abban, hogy valóban az-e, aki.
A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Legjobban a nőktől féltem: mondja a fiú, akinek egyetlen nap alatt a szemünk láttára hullik szét az élete, majd veszíti el a szerelmét, és hirtelen egy önismereti zsákutcában találja magát..